Skye & Ross from Morcheeba

  • 2016. július 22.

Snoblesse

Kapolcson a Morcheeba jelentős része.

Néhány éve, a Morcheeba budapesti tartózkodásakor megkörnyékeztük Ross Godfrey-t – beszélgetésünk során a triphop múltjától egészen Cormac McCarthy prózájáig jutottunk:

Ross Godfrey: Nem hiszem, hogy megismétlődhet az, ami a kilencvenes évek második felében volt, és revival biztos, hogy nem lesz. Nagyon jó időszak volt Angliában tíz évvel ezelőtt, elég sok jó zenekar és előadó jött ki akkor nagyon erős lemezekkel: Portishead, Tricky. A Massive Attacket nem sorolom közéjük, nem nagyon bírom őket. A zene az csak zene, egyszerűen a média ragasztotta rá ezekre a zenekarokra a triphop jelzőt.

false

Magyar Narancs: Igen, de kívülről tényleg úgy tűnt, mintha ez egy zenei mozgalom lett volna.

RG: Az lehet, de szerintem mindössze annyi történt, hogy volt néhány arc, aki ügyesen használta a modern zenei technológiákat és felszereléseket. Ezeknek a zenekaroknak csak egy közös nevezőjük volt: hogy mindannyian lassú vagy középtempós zenéket írtak. Szeretem a slowtempo zenéket, mert van bennük valami személyes; valami, ami a szívből jön. Nem is igazán szeretem a lendületesebb, gyorsabb stílusokat, a rock- és a punkzenét sem.

MN: Nem is hallgatsz nagyon más zenéket?

RG: Nincsen CD-lejátszóm, inkább bakeliten hallgatok lemezeket. Van ugyan egy iPodom, de soha nem használom, nem bírom elviselni, ha fülhallgatón keresztül lehet csak zenét hallgatni. Szeretem a zenét a maga természetességében megfogni. Van egy zenekar, mostanában csak őket hallgatom, az a nevük, hogy The Bright Black Morning Light, és szintén nagyon belassult zenét játszanak, de nem igazán hallgatok semmilyen modern zenét, inkább régieket: Elmore Jamest, Bob Dylant, aztán sok folk- és countryzenét. Mostanában az a helyzet, hogy a zenénél sokkal inspirálóbbak tudnak lenni a könyvek. Dennis Johnson Tree Of Smoke című művét olvasom most, a vietnami háborúban játszódik, nagyon komor és sötét tónusú világa van. Bírom Ken Kesey és Norman Mailer könyveit is, de a kedvenc modern íróm Cormac McCarthy. A Nem vénnek való vidék mellett a Blood Meridian is zseniális.

A teljes interjú itt olvasható, a majdnem teljes Morcheeba pedig Kapolcson látható.

Figyelmébe ajánljuk

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.