Alföldi esete Freuddal

  • 2017. március 6.

Snoblesse

Jordán Tamás Freudot, Alföldi Róbert C. S. Lewist alakítja Az utolsó óra című darabban.
false

Ha a tanai már nem is, az ember maga, vagyis Sigmund Freud alakja még mindig beindítja az emberek – az embereken belül is elsősorban a regény- és drámaírók, illetve a filmesek – fantáziáját. Nem olyan rég David Cronenberg hozta össze Freudot Junggal (Veszélyes vágy – kritikánk itt), és ezzel nem is nagyon távolodott el az igazságtól, de például Sherlock Holmes és Freud találkozása merő kitaláció, amely csakis a filmvásznon eshetett meg (miként A hétszázalékos megoldás című filmben meg is esett). A „mi lett volna, ha” gondolatfutamok egyikéből született meg Mark St. Germain Freud’s Last Session című darabja is; a szerző Freud és C. S. Lewis találkozását képzelte maga elé, a két nagy elme – az egyik tántoríthatatlan ateista, a másik megtért hívő – diskurzusát álmodta színpadra. Freud híres kanapéja ezúttal nem jut szerephez, hiszen a felek „csak” beszélgetnek: Jordán Tamás a pszichoanalitikust, Alföldi Róbert pedig a keresztény íróként aposztrofált tudóst, a Narnia krónikái későbbi íróját alakítja.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.