Fenyő Miksa és Az elsodort ország

  • 2017. március 6.

Snoblesse

Előhívás a Nyitott Műhelyben.
false

 

Fotó: Petőfi Irodalmi Múzeum

Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Sipos Balázs beszélget Fenyő Miksa vészkorszaki és ostromnaplójáról.

Elsüllyedt szerzők-sorozatunkban mi is megidéztük Fenyő Miksa alakját, innen – László Ferenc cikkéből – idézünk:

„1877-ben a bács-bodrogi Mélykúton született, s eredeti nevét, a Fleischmann Miksa nevet nem a keresztségben nyerte. Tízévesen került fel Budapestre, s mint a 19. század megannyi asszimilálódó izraelita serdülője, ő is az evangélikusok fővárosi gimnáziumát járta ki a Sütő utcában. Kamaszkori szállása a Király utcai híres-hírhedt mulatóhely, a Kék macska házában volt, s itt érték azok az első erotikus élmények, amelyek utóbb éppoly meghatározóan végigvonultak Fenyő életén, akárcsak az irodalmi meg a közgazdasági-politikai érdeklődés és ambíció. A fiatalemberből jogász lett, s ezzel párhuzamosan cikkeket, kritikákat publikáló szerző is: előbbi szálon egy életre a Chorin családhoz (és annak kiterjedt nagykapitalista köréhez) kötődve, utóbbi minőségében pedig hamar rálelve azokra a társakra, akikből utóbb a Nyugat alapítói és első nemzedéke vált.”

A teljes cikk itt olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.