Fenyő Miksa és Az elsodort ország

  • 2017. március 6.

Snoblesse

Előhívás a Nyitott Műhelyben.
false

 

Fotó: Petőfi Irodalmi Múzeum

Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Sipos Balázs beszélget Fenyő Miksa vészkorszaki és ostromnaplójáról.

Elsüllyedt szerzők-sorozatunkban mi is megidéztük Fenyő Miksa alakját, innen – László Ferenc cikkéből – idézünk:

„1877-ben a bács-bodrogi Mélykúton született, s eredeti nevét, a Fleischmann Miksa nevet nem a keresztségben nyerte. Tízévesen került fel Budapestre, s mint a 19. század megannyi asszimilálódó izraelita serdülője, ő is az evangélikusok fővárosi gimnáziumát járta ki a Sütő utcában. Kamaszkori szállása a Király utcai híres-hírhedt mulatóhely, a Kék macska házában volt, s itt érték azok az első erotikus élmények, amelyek utóbb éppoly meghatározóan végigvonultak Fenyő életén, akárcsak az irodalmi meg a közgazdasági-politikai érdeklődés és ambíció. A fiatalemberből jogász lett, s ezzel párhuzamosan cikkeket, kritikákat publikáló szerző is: előbbi szálon egy életre a Chorin családhoz (és annak kiterjedt nagykapitalista köréhez) kötődve, utóbbi minőségében pedig hamar rálelve azokra a társakra, akikből utóbb a Nyugat alapítói és első nemzedéke vált.”

A teljes cikk itt olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.