Fenyő Miksa és Az elsodort ország

  • 2017. március 6.

Snoblesse

Előhívás a Nyitott Műhelyben.
false

 

Fotó: Petőfi Irodalmi Múzeum

Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Sipos Balázs beszélget Fenyő Miksa vészkorszaki és ostromnaplójáról.

Elsüllyedt szerzők-sorozatunkban mi is megidéztük Fenyő Miksa alakját, innen – László Ferenc cikkéből – idézünk:

„1877-ben a bács-bodrogi Mélykúton született, s eredeti nevét, a Fleischmann Miksa nevet nem a keresztségben nyerte. Tízévesen került fel Budapestre, s mint a 19. század megannyi asszimilálódó izraelita serdülője, ő is az evangélikusok fővárosi gimnáziumát járta ki a Sütő utcában. Kamaszkori szállása a Király utcai híres-hírhedt mulatóhely, a Kék macska házában volt, s itt érték azok az első erotikus élmények, amelyek utóbb éppoly meghatározóan végigvonultak Fenyő életén, akárcsak az irodalmi meg a közgazdasági-politikai érdeklődés és ambíció. A fiatalemberből jogász lett, s ezzel párhuzamosan cikkeket, kritikákat publikáló szerző is: előbbi szálon egy életre a Chorin családhoz (és annak kiterjedt nagykapitalista köréhez) kötődve, utóbbi minőségében pedig hamar rálelve azokra a társakra, akikből utóbb a Nyugat alapítói és első nemzedéke vált.”

A teljes cikk itt olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.