Alföldi Kabaréja

  • 2017. március 1.

Snoblesse

Táncosnők, kurvák, nácik a bábok között.
false

Hogy John Kander és Fred Ebb musicalje – melyről mindenkinek – teljes joggal – Liza Minnelli Sally Bowles-alakítása jut az eszébe –, szóval, hogy a Kabaré egy jó karban lévő klasszikus, azt aligha kell bizonygatni, vagy ha mégis, meggyőző érvként ott van például Bozsik Yvette közelmúltban elkövetett verziója, Marozsán Erika és Keresztes Tamás főszereplésével. „A Cabaret zenéje változatlanul zsigerileg elevenen hat, és a színpadról felhangzó szöveg a napjainkig ér” – állapította meg kritikusunk, s ez alighanem Alföldi Róbert Kabaré-rendezésére is áll: a Christopher Isherwood regényéből készült musical jól ismert szerepeiben Alföldinél bábok láthatók, ez a Kabaré (szigorúan 18 éven felülieknek!) ugyanis a Budapest Bábszínház produkciója.

Konferanszié: Bercsényi Péter
Sally Bowles: Mórocz Adrienn
Cliff Bradshaw: Szatory Dávid
Schultz úr: Ács Norbert
Schneider kisasszony: Pallai Mara
Ernst Ludwig: Pethő Gergő
Schatzie Kost: Spiegl Anna
Árnyak: Tatai Zsolt / Teszárek Csaba

Táncosnők, kurvák: Bánky Eszter / Ellinger Edina / Juhász Ibolya / Kovács Judit / Kovács Katalin / Radics Rita

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.