Budbudās-koncert a Trafóban

  • 2012. április 3.

Snoblesse

Első lemezét mutatja be a műfajok feletti szupergroup.


A teljes legénység 17 tagot számlál; zenész és zeneszerző is van az örömzenélési szándékkal alakult csapatban, de a társművészetek is delegáltak tagokat: dj, vj, látványtervező, színházi rendező, színész, operatőr és filmrendező is fellelhető az 1995 óta létező együttesben. Műfajilag sem egyszerű a képlet, kezdve azzal, hogy a zenekar neve előtt mind gyakrabban szerepel a „műfajok feletti szupergroup” meghatározás, de szakértői körökben a hasonlóképp sokatmondó „avant-jazz rock big band” elnevezést is hallottuk már. Saját meghatározásuk szerint zenéjük nem experimentális, nem kortárs, nem free jazz, nem jazz, nem hiphop, hanem aktuális – ennél közelebbit mi sem tudunk mondani róluk, pontosabb definícióért érdemes felkeresni a Trafót, ahol első lemezét mutatja be a Budbudās.

Figyelmébe ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.