Cape Fear – A Rettegés foka

  • 2014. február 25.

Snoblesse

A Spielberg–Scorsese-sorozatban Marty ’91-es opusa látható.
false

A kilencvenes évek elején Martin Scorsese egy merőben új élethelyzetben találta magát; hirtelen jelentős közönségigény kezdett mutatkozni személyére és filmjeire, s ilyen a hetvenes évek elmúltával nem nagyon történt a rendező életében. A közönség hirtelen érdeklődésének kiváltó oka Scorsese remek gengsztereposza, a Nagymenők volt – a film jelentős sikert aratott, s a stúdiók szemében „Marty” ismét kapós lett. Az ajánlatokban tobzódó rendező egy 1962-es thriller, a Cape Fear remake-jét választotta, pontosabban Spielberg passzolta át neki a filmet, mondván, az sokkal jobban illene Scorsese temperamentumának.

false

Több se kellett az előszeretettel fiimtörténészkedő rendezőnek: a főbb szerepeket Robert De Niróra, Nick Nolte-a és a forgatáskor még csak 18 éves Juliette Lewisra osztotta, de kapott szerepet a filmben az ’62-es produkció két főszereplője, Robert Mitchum és Gregory Peck is.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.