Cosmetics & Mode Moderne

  • 2014. március 7.

Snoblesse

Utazás a posztpunk, new wave zenék világába – két kanadai zenészbrigád jóvoltából.

Két, egyaránt a nyolcvanas évek izgalmasabb zenéihez visszanyúló kanadai kollektíva teszi tiszteletét hétfőn a Toldiban – mindez természetesen több mint merő nosztalgiázás, elvégre igencsak virulens szubkultúrák képviselőiről beszélünk.

false

A Cosmetics szinti-wave duó (Nic M szintis és Aja Emma énekesnő) a legszebb hagyományok alapján integrálja zenéiben a sokszor nagyon is virgonc dallamosságot a gépies ridegséggel és a kíméletlen pszicho-diszkó ritmusalapokkal – ehhez jön még Aja Emma hideglelős énekhangja és a kissé szürreális-klausztrofób hangulatú szövegvilág: ezt az alapvetően kellemes összhatású elegyet leginkább egy kiadós táncolással tudjuk elaborálni. Ja, és mondtuk már, hogy a duó zenéinek nagy része fizikai formában csak kazettán jelent meg?

 

 

false

Ehhez képest a négytagú Mode Moderne úgy építkezik a kora nyolcvanas évek dark pop, posztpunk zenéiből, hogy minden gesztusa a korszak másik legendája (The Smiths) felé irányítja figyelmünket: mintha Johnny Marr és Simon Gallup játszana együtt egy sosemvolt szupergruppban. No és az énekhang is feltűnően és jólesőn ismerős – de csak éppen annyira, amennyi az évtizedeken átnyúló folyamatosság átéléséhez feltétlenül szükséges. A rendezvényt az Ipari Szakadároknak (Kraak, Iggy Industrial, Sir Weirdo) köszönhetjük – rajtuk kívül még Crimson és Dee Rüsche (a Női Kabátból – és ez egy brit zenekar!) is pakol zenéket.

 


Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.