| ||
Csoda, hogy ilyen befejezéssel (melyet még ennyi idő után sem spoilerezhetünk be) mozikba kerülhetett: ámbár voltak produceri próbálkozások a happy endre, de Brad Pitt, Morgan Freeman, Kevin Spacey és Fincher nem engedett. Méghogy happy end! Szépen is nézett volna ki minden idők egyik legsetétebb hangulatú thrillere valami olcsó, hollywoodi lezárással! És hasonlóan szépen nézett volna ki Sylvester Stallonéval, Nicolas Cage-dzsel, Kevin Costnerrel, Al Pacinóval, Michael Stipe-pal vagy Denzel Washingtonnal – igen, igen, ők mind visszautasították, hál' istennek!, a főszerepeket. Spacey csak az utolsó pillanatban csatlakozott a csapathoz, s rögtön kopaszra borotválta a fejét – így tett David Fincher is, merő jófejségből. Akkoriban Fincher még csak egy fiatal, jó rendező volt, s nem az a középkorú, ünnepelt sztár, mint mostanság, amikor egy olyan semmilyen filmet is, mint a Holtodiglan, a klasszikusoknak kijáró ájult tisztelet övez. Hál' istennek, a Hetedik még nem egy fontos film volt, csak egy bitang jó thriller.
