Újra hasít a magyar film?

  • 2014. október 3.

Snoblesse

Éljen Vajna! Vagy mégse? Támogatottak és tűrtek a Katona vitaestjén.
false

 

Fotó: MTI

„A rendező nem csupán alkalmazott, hanem szabad ember, önálló gondolata, ízlése van. Persze nem mindig lehet két hét alatt eladni a filmjét, mint egy jól bepromózott árucikket; többnyire rizikós vállalkozás, nehezen kiszámítható. Ezt szeretnék most jól kalkulálhatóvá tenni. Piacinak mondott politikai hatalomtechnikával.” E sorok Török Ferenc filmrendező 2011-es narancsos publikációjából valók (a teljes szöveg itt), ám azóta Török is megbékélt a Vajna-féle filmalappal (új filmje, a Senki szigete október 16-án debütál), mint tették sokan mások a kezdeti tiltakozók közül. Érdekes lesz látni a Katona József Színház kultúrpolitikai vitaestjén, hogy miként vélekednek az új rendszerről a támogatott és a kevésbé támogatott filmesek. Hogy ki-ki melyik kategóriához érzi magát közelebb? Nyilván ez is kiderül a Veiszer Alinda által celebrált esten, melynek szereplői: Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezetője, Pusztai Ferenc producer és Török Ferenc filmrendező. Az este folyamán – hasonlóan a korábbi alkalmakhoz – rövid videoüzeneteket is bejátszanak. Ezúttal Gárdos Péter, Gigor Attila és Groó Diana filmrendezők szólnak hozzá a témához.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.