Peter Karvaš: Éjféli mise

  • 2016. november 13.

Snoblesse

1944 szentestéjén valakit fel kell áldozni - a Szlovák Nemzeti Színház előadása a Pesti Színházban vendégeskedik.

Az egyik legjelentősebb szlovák drámaíró műve 1944 szentestéjén játszódik. Karvaš a megszokottól eltérő módon tekint a Szlovák Nemzeti Felkelésre: nem a háborús hősöket élteti, hanem az átlagember viszonyát vizsgálja a második világháború végét megelőző drámai eseményekhez.

false

A Kubišov házaspár tagjai nem szeretik a feltűnősködést és hagyománytisztelő emberek hírében állnak, ugyanakkor rendkívül rugalmasak is. A legfiatalabb fiuk partizán; az idősebb fiú hlinka gárdista, a lány árjásító. Egy nácival, a jövendőbeli kommunista menyükkel ülnek a karácsonyi asztalnál. A szituáció egyre bizonytalanabb; világossá válik, hogy el fog érkezni a pillanat, amikor a család egyik tagját fel kell áldozni. A különleges színészi alakításokkal teljes este közben kiderül: mit fognak meggyónni az éjféli misén?

Az előadás szlovák nyelven zajlik, magyar felirattal.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.