És egyben az utolsó – Palya Bea estje

  • 2012. augusztus 21.

Snoblesse

Szülési szabadsága előtti utolsó koncertjét adja az énekesnő. Szefárd dalcsokor a Zsidó Nyári Fesztiválon.


Fotó: Domonyi Éva

Szefárd dalok és saját szerzemények szerepelnek Palya Bea legújabb lemezén, a koncertfelvételeket tartalmazó Ezeregy szefárd éjszaka című albumon, s ugyanez lesz a program az énekesnő utolsó (szülés előtti utolsó) koncertjén, melyre a Zsidó Nyári Fesztivál keretében, az Uránia színpadán kerül sor. Az anyai örömök elé néző művésznő derekasan megturnéztatta a repertoárjába alaposan beépült szefárd dalkincset; jártak a Művészetek Palotájában, és a program fontos állomását jelentette a Művészetek Völgye, ahol is az énekesnő egy saját, különbejáratú udvar büszke (szellemi) tulajdonosa. A szefárd dalok mellett spanyol–portugál cantigák, valamint görög, bolgár és magyar dalok is felhangzanak a koncerten. Lamm Dávid gitáron, Dés András ütőhangszereken működik közre.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.