KONTINUUM – fényképek a 21. századból

  • 2012. augusztus 21.

Snoblesse

Magyar Ádám nagyvárosi fotósorozatai.


Magyar Ádám világutazóból lett fotográfus, ámbár ez nyilván durva leegyszerűsítése az alkotói pályának, melynek jelenlegi állomása Berlin – a német főváros állandó tartózkodási helyként szerepel Magyar CV-jében. Nagyvárosi (s különösképp a manhattani metró iránti) vonzalmairól árulkodik a fotográfus mindhárom, most kiállított sorozata is. A Squares, az Urban Flow és a Stainless című fotósorozatok a nagyvárosi élet jellegzetes közlekedési formáját, a nagy tömegekben való sodródást (történjen az gyalogosan vagy akár metrón) örökítik meg különböző technikákkal, például a művész saját fejlesztésű szkennerkamerája segítségével. A kiállítás szeptember 28-ig tekinthető meg a Faur Zsófi Galériában.

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.