rés a présen: Mire esküdött fel a megalakulásakor az Artpool?
Galántai György: "Ha magamat átalakítottam, átalakítottam a világot - a világ egy ponton átalakult" - mondta Altorjai Sándor 1979-ben, amikor az Artpoolt Klaniczay Julivalútjára indítottuk. Az Artpool esküje az aktív archívumként megfogalmazott program.
|
rap: Számodra miért volt fontos a létrejötte?
GGY: Mert korábbi hasonló projektemet, a balatonboglári kápolnaműtermet 1973-ban az akkori kultúrpolitika számomra érthetetlen okból ellehetetlenítette. Pontosabban: az általam ott új lehetőségként bemutatott művészet-kultúrát az összes közigazgatási és rendőrségi szerv együttműködésével kriminalizálta.
rap: Hol tart jelenleg az Artpool?
GGY: Ha igaznak bizonyul, hogy az EMMI ad 10 milliót (a tervezett 28 helyett) a 2014-es működésre, akkor az fedezi a májusig elköltött kiadásainkat, és akkor talán - a saját pénzünket újból bedobva - őszig kitartunk. Ha nem sikerül megoldást találni, akkor aligha tartható egyben a dokumentáció.Az Artpool már akkor is 35 évnyi történelem, ha megszűnik (1979-2014). Hogy ez ciki? - igen, egy kis ciki adalék a nagy nagy magyar cikihez...
rap: A nehéz helyzetben is létrejött a Cavellini-jubileumi kiállítás. Miért volt fontos?
GGY: Cavellini világhálójának legfontosabb magyarországi kapcsolata az Artpool volt. Cavellini sajátos "magatartás-művészete" és rendkívüli aktivitása jelentősen hozzájárult 1979-ben a budapesti Artpool projekt elindulásához. Cavellini 1980-as budapesti kiállítása az Artpool szervezésében (a Fiatal Művészek Klubjában) és közös performanszunk (a Hősök terén) közvetlenül a parádés amerikai útja után történt. A budapesti élményeinek az amerikaiaktól lényegesen eltérő magyar "európai" hatására úgy döntött, hogy új útikönyvébe mindkét utazását együtt írja meg (Cavellini in California and in Budapest). Ez a könyv hamarosan az egész networker világban ismertté tette az Artpoolt. Később, 1982-ben, Cavellini öntörténetesítése volt az ihletője az Artpool első művészbélyeg-kiállításának, ezért lett önemlékbélyegként meghirdetve. Az egész világot lefedő projekt címe, a World Art Post (WAP) is kapcsolódott az 1980-as, Cavellinivel közös Vera Muhina-performanszunkhoz. A legnagyobb következetességgel tervezte meg 2014-ben esedékes 100 éves jubileumi kiállítását is. Sok művészbarátját, köztük engem is személyesen felhatalmazott a megrendezésére. Így érthető, hogy ezzel tartoztam magunknak is és az emlékének is.
rap: Meddig látható a kiállítás?
GGY: A Ludwig Múzeumban rendezett Cavellini-emlékkiállítás augusztus 24-ig látható. Ez egyrészt válogatás az Artpoolban található igen bőséges anyagból (óriásposzterek, bélyeglapok, matricák, kiadványok, mail art művek), valamint magyar és nemzetközi alkotók Cavellinivel kapcsolatos műveit tartalmazza. Részben dokumentumfotók az 1980-as budapesti fiatal művészek klubjabeli kiállításról. Másrészt bemutatja a Cavellinivel közösen létrehozott Hommage a Vera Muhina-performanszt és az "élő szobor" utóéletét a fennmaradt tárgyakkal. Aki 1980-ban már ott volt, annak nosztalgiából, aki meg később született, annak azért a feelingért érdemes megnéznie, amivel anno túl lehetett élni a 70-es, 80-as éveket.
rap: Mi lesz a következő projekt?
GGY: A következő projekt már 2009-ben elkezdődött azzal, hogy átléptünk a holonikus dimenzióba, vagyis elkezdtük a magunk tevékenységét holonikus szerveződésként vizsgálni. A holarchia (holarchy) erőssége, hogy rendkívül komplex rendszerek létrejöttét biztosítja.
rap: Hol, merre találkozhatunk még veletek a nyáron?
GGY: Az idei Művészetek Völgye programban, Kapolcson, a Galántai-házban Nemzeti Mém Műhely címmel leszünk jelen. Lesz digitális ablaktárlat Horváth Tibor munkáiból, ablakirodalom Balassi Bálinttól Lackfi Jánosig, portálzene a Vágtázó Halottkémekkel és különböző formációival, valamint a Mozgó világ című interaktív hangszobrom és videón a VHK 1985-ös koncertje "Tárgyak feltámadása" címmel.