Gyógyír északi szélre
Fullajtár Andrea és Őze Áron vadul chatel a sikerregény színpadi változatában.
Figyelmébe ajánljuk
Hurrá, itt a gyár!
Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.
Profán papnők
Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügynökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.
Goebbels nélkül Hitler nem tudta volna elhitetni, hogy a német nép őt választotta vezérének
Joachim A. Lang dokumentumokon, jegyzőkönyveken, a grafomán Goebbels naplóján alapuló filmje, a Goebbels, a manipuláció művészete voltaképpen egy prémium kategóriás ismeretterjesztő film, amely beavat ebbe az embertelen logikába.
Viszonyítási pontok
Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.
Kliséből játék
A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.
Egy tanulságos kiállítás arról, hogyan hajlítják meg a múltat az oroszoknál és nálunk
Ijesztő látni, mennyire nem működik a fék a revizionista múltátfaragás nemzetközi hülyeségvonatán.
Paul Auster új, magyarul megjelent kötetében az emberi kötődés törékenységéről mesél
Az eredetileg 2010-es Próbaidő című kötet címe, története, egész miliője az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül. Megragasztható-e, ami eltört? Van-e lehetőség az újrakezdésre, a kapcsolatok meggyógyítására sok év távlatából?
"A művész legyen hajlandó vitázni"
Kudász Gábor Arion fotográfus szerint ma egy művésznek ki kell állni és értelmes összefüggő mondatokban érvelnie kell, be kell mutatnia egy projektet, a képeket meg nem értő hallgatóságának.
Ilyenek ezek a puritánok, a Ferrarit is csak kölcsönkérik egy fotózásra
A főpuritán ugyanabban az ingben jár már huszonöt éve, mondta róla egyik régi harcostársa, szintén híres puritán. Körülötte a többiek is igyekeztek mindjobban, úgyszólván a maga teljességében megélni a puritánságukat.
Ennél fényesebb bizonyíték nem is kell arra, hogy Orbán kormánya nem működik, hanem látszatot kelt
A „Vár felújítása” valójában azt jelenti, hogy az egykori épületeket vasbetonból lemásolják, és valószínű, hogy nincs még egy hely a világon, ahol úgy építenének fel egy házat, hogy azt sem tudják, mi lesz a funkciója.
Bárki is lesz Polt Péter utódja, az ő "munkásságát" folytatja majd
Valószínű, hogy a feladatát betöltő és a lojalitását bizonyító legfőbb ügyészt látványos szinekúrával jutalmazza meg a miniszterelnök.
A vádlottak padján a vakcina: egye terjed az oltástagadás szubkultúrája
A tengerentúlon immár hivatalos forrásból is áradnak az oltásszkeptikus sugalmazások, amelyeket egy gyanús vizsgálat hivatott alátámasztani. Az ilyesfajta nemzetközi példák itthon is felerősítik az oltáskerülők hangját.