Világzene látástól vakulásig a balatonlellei fesztiválon.
Ajánlom
Hogy létezik Budapestnek is népzenéje, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a Hagesher zenei munkássága. A zenekar a hetedik és tizenharmadik kerület közt húzódó tengely mentén alakult, és zeneileg is valahonnan innen, a belváros mélyéről meríti zenei inspirációit. A hiphop, a reggae és a funk éppúgy nem idegen tőlük, mint a klezmer és a balkáni dallamok, és nem idegen tőlük Polnauer Flóra (rap, ének), Kardos Dániel (gitár), Lamm Dávid (gitár, rap, ének, zenekarvezető), Schönberger Ádám (rap, ének), Somos Péter (dob), Soós Márton (basszusgitár), Ülkei Dávid (tenor szaxofon) és Vázsonyi János (alt szaxofon) sem. Ezúttal a balatonlellei világzenei dzsemborin, a Babel Soundon mutatják be héber rappel megfejelt zenei egyvelegüket.
A családbarát kormány regnálása idején nem csökkent a relatív szegénységben élők aránya, cserébe a fiatalok és az idősek helyzete romlott. Ezt most már a KSH is igazolja.
A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, lázálomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.
A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.
A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.
Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.
A velük foglalkozó intézményrendszer összeomlasztása szükségképpen vezetett Szőlő utcához, a kiszolgáltatott gyerekek, fiatalok szexuális kizsákmányolásához, az értük az intézetek kapujáig hajtó autókhoz.
A 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből fia próbált konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak.
Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyományőrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.