Iván, a rettenet

  • 2017. február 28.

Snoblesse

Társasházi sci-fi a Radnótiban.

Szélvészként közlekedő dívát játszik a Radnóti Színház Bulgakov-átiratában, az Iván, a rettenet című társasházi sci-fiben – írtuk Petrik Andreáról, a darab női főszereplőjéről, akit azonmód ki is kérdeztünk:

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

Magyar Narancs: Egy lakógyűlésen kezdődik a bulgakovi őrület. Civilben gyűltél valaha is?

Petrik Andrea: Úgy nézek én ki?

MN: Nem igazán.

PA: Albérletben lakom, gyerekként pedig falun nőttem fel, egy családi házban, a szerbiai Temerinben. 15 éves koromig ott éltem. Szóval kimaradt a lakógyűlés, mondjuk, nem is bánom.

MN: Azért nyilván neked is megvan az a házmestertípus, ami az Iván, a rettenetben is főszerepet játszik: a hatalmaskodó hivatalnokféle, aki felfelé hajlong, lefelé rúg, a maga kiskertjében ő a kiskirály.

PA: Pont most járok lakásokat nézegetni, és ahogy megfigyeltem, az ingatlanosok közt is megvan ez a típus, persze, tisztelet a kivételnek. Befeszülök az ilyen helyzetekben, meg is kértem az egyik barátnőmet, hogy jöjjön velem. A lakáskeresési procedúra felszínre hozza ezeket az embereket.

MN: Akkor most próba nélkül is eljátszanál egy ingatlanost?

PA: Gond nélkül, simán.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.