John Sable: Többszörös orgazmus

  • 2017. február 21.

Snoblesse

Létezik-e etikus nem monogám kapcsolat?
false

The Ethical Slut, vagyis Az etikus ribanc – ez a címe annak az 1997-ben megjelent könyvnek (magyarul Szexbolondok illemtana címmel jelent meg), amelyben a szerzők a kölcsönös egyetértésen alapuló, nem monogám kapcsolatok természetét elemezték, és nem csak elemezték, de praktikus tanácsokkal is ellátták az érdeklődőket. A hiánypótló könyvet állítólag Nina Hartley feminista pornósztár mutatta meg John Sable-nak, aki Multiple O címmel írt is belőle egy színdarabot. A darab főszereplője egy tipikus nagyvárosi, középosztálybeli pár: házasok, szeretik egymást, és mindkettőjüknek – férjnek és feleségnek is – van barátnője. Az etikus nem monogámiát körüljáró darabot a Budapesti Anarchista Színház jóvoltából a hazai közönség is megismerheti. A produkcióban szereplő Paizs Miklós, vagyis Sickratman, így foglalta össze az előadás leglényegét: „Ő és én, vagy ő és ő és én, vagy ő és ő és ő és én, vagyis mi egyszerűen boldogok akarunk lenni. Egymással, egymásban és egymás által, etikusan. Ámen.”

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.