| ||
Mike Leigh filmjeit nem annyira az élet, mint inkább a színészei írják: Leigh híres arról, hogy addig improvizáltatja szegény színészeit, míg azok szülik meg a kész darabot. Így volt ez már pályája elején is, amikor a világhírű filmrendező még csak ígéretes színházi ember volt. Az Abigail’s Partyt 1977-ben készítette, és az új középosztálybelieket figurázta ki benne éleslátással és sikerrel.
A Kamrában futó Abigail bulija jó apropónak bizonyult, hogy felhívjuk a nagyszerű filmest (interjúnk vele itt), és elbeszélgessünk az életről és benne Abigail helyéről:
Magyar Narancs: Mérgében készítette?
Mike Leigh: Nem. Na jó, egy kis méreg azért dolgozott bennem, de nem méregből született a darab. Egyszerűen ilyenek vagyunk, ezt akartam bemutatni. Kényszeres igazodók, szerepjátszók. Ráadásul ez a kínos, sikertelen igazodás a darab végére halálba torkollik. De az Abigail bulija mindenekelőtt komédia, még ha tragikus is. Remélem, ez Budapesten is átjön.
