Salka című regényében Chaja Polak holland írónő holokauszt-túlélő édesanyjának állít emléket.
| ||
Az 1941-ben született szerző Amszterdamban él és dolgozik, Nyári szonáta és a Második apa című műveit több nyelvre lefordították. Magyarul a Salka az első kötete:
„Hirtelen eszembe jut a járása. Ahogy határozott, kemény léptekkel átmegy az utcán. Azóta se láttam soha senkit, aki így járt volna; a mozgás a csípőjéből indult, és olyan mohóság volt benne, mintha minden lépés, minden láblendítés maga lenne a győzelem, a diadalkiáltás: jövök, jövök, élek, élek. Olyan boldogság, amiről minden kétség nélkül azt hitte, hogy az egész világgal osztozik benne.”
Hajnali láz című regényében Gárdos Péter holokauszt-túlélő édesanyja és édesapja megismerkedésének történetét meséli el.
Magyar Narancs: A szülei 1945-ben, levelezés útján ismerkedtek meg Svédországban. Nem csak azt döntötték el, hogy összeházasodnak, de azt is, hogy többé nem lesznek zsidók. Az ezt követő félszáz évben mennyire sikerült tartani magukat ehhez a programhoz?
| ||
Gárdos Péter: Maradéktalanul. Egy kezemen meg tudom számolni, hányszor hallottam apám szájából a rendszerváltás előtt, hogy zsidó. Nem számított, hogy mi azok vagyunk, ahogy nem számított, hogy más az vagy sem. A családon kívüli világban persze azért más volt a helyzet. A nyolcvanas évek elején kissé felidegesített, amikor egy Honvéd–MTK-meccsen egyszer csak teli torokból lebüdöszsidóztak a lelátón. Majdnem megverettem magam, úgy kellett a barátaimnak visszatartaniuk, hogy ne menjek neki az illetőnek. Valószínűleg én húztam volna a rövidebbet. Amikor szóltam a közelben posztoló rendőrnek, hogy tessék már az urat – egy magas, jól öltözött, szekrényforma fiatalembert – kivezetni, mert zsidózott, a közeg csak mosolygott és annyit mondott, hogy ő nem hallott semmit. A szüleimnek mindenesetre elég jól sikerült megszüntetni magukban a zsidóságukat: én már görögkeleti vallásúnak lettem 1948-ban keresztelve. Jól jöhet ez még valamikor – így szólt az érvelésük később.
Gárdos Péterrel készített interjúk itt olvasható, Chaja Polak és Gárdos Péter pedig a Könyvfesztiválon (Millenáris Park, D. épület, Lázár Ervin terem) látható – a velük való beszélgetést felolvasás is színesíti, a remek színésznő, Pető Kata olvas fel a művekből.
