Jövök, jövök, élek, élek!

  • 2016. április 19.

Snoblesse

Két holokauszt-túlélő anya története.

Salka című regényében Chaja Polak holland írónő holokauszt-túlélő édesanyjának állít emléket.

false

 

Fotó: Ilja Keizer

 

 

Az 1941-ben született szerző Amszterdamban él és dolgozik, Nyári szonáta és a Második apa című műveit több nyelvre lefordították. Magyarul a Salka az első kötete:

„Hirtelen eszembe jut a járása. Ahogy határozott, kemény léptekkel átmegy az utcán. Azóta se láttam soha senkit, aki így járt volna; a mozgás a csípőjéből indult, és olyan mohóság volt benne, mintha minden lépés, minden láblendítés maga lenne a győzelem, a diadalkiáltás: jövök, jövök, élek, élek. Olyan boldogság, amiről minden kétség nélkül azt hitte, hogy az egész világgal osztozik benne.”

Hajnali láz című regényében Gárdos Péter holokauszt-túlélő édesanyja és édesapja megismerkedésének történetét meséli el.

Magyar Narancs: A szülei 1945-ben, levelezés útján ismerkedtek meg Svédországban. Nem csak azt döntötték el, hogy összeházasodnak, de azt is, hogy többé nem lesznek zsidók. Az ezt követő félszáz évben mennyire sikerült tartani magukat ehhez a programhoz?

false

 

Fotó: Németh Dániel

Gárdos Péter: Maradéktalanul. Egy kezemen meg tudom számolni, hányszor hallottam apám szájából a rendszerváltás előtt, hogy zsidó. Nem számított, hogy mi azok vagyunk, ahogy nem számított, hogy más az vagy sem. A családon kívüli világban persze azért más volt a helyzet. A nyolcvanas évek elején kissé felidegesített, amikor egy Honvéd–MTK-meccsen egyszer csak teli torokból lebüdöszsidóztak a lelátón. Majdnem megverettem magam, úgy kellett a barátaimnak visszatartaniuk, hogy ne menjek neki az illetőnek. Valószínűleg én húztam volna a rövidebbet. Amikor szóltam a közelben posztoló rendőrnek, hogy tessék már az urat – egy magas, jól öltözött, szekrényforma fiatalembert – kivezetni, mert zsidózott, a közeg csak mosolygott és annyit mondott, hogy ő nem hallott semmit. A szüleimnek mindenesetre elég jól sikerült megszüntetni magukban a zsidóságukat: én már görögkeleti vallásúnak lettem 1948-ban keresztelve. Jól jöhet ez még valamikor – így szólt az érvelésük később.

Gárdos Péterrel készített interjúk itt olvasható, Chaja Polak és Gárdos Péter pedig a Könyvfesztiválon (Millenáris Park, D. épület, Lázár Ervin terem) látható – a velük való beszélgetést felolvasás is színesíti, a remek színésznő, Pető Kata olvas fel a művekből.

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.