„Korán kelek és későn fekszem” - Molnár T. Eszter író

  • rés a présen
  • 2016. május 20.

Snoblesse

Stand-up! Egy majdnem normális család - Könyvbemutató a Margó Fesztiválon

rés a présen: A biológia vagy az irodalom volt az első szerelmed?

Molnár T. Eszter: A családomban szinte mindenki orvos, így a biológia nekem természetes közeg volt. Szerelembe inkább a könyvekkel estem: iskolás korom óta erősen foglalkoztat az irodalom. Tudtam, hogy ha felnövök, író leszek, de addig elfoglaltam magam a természettudománnyal. Végül nemcsak a biológus szakot végeztem el, de le is doktoráltam, és évekig dolgoztam kutatóként. A tudományos gondolkodásmód persze megjelenik az írásaimban, néha csak a szöveg szintjén, máskor a témaválasztásban is.

rap: Milyen könyveid, írásaid jelentek meg eddig?

MTE: Verseim és novelláim jelentek meg többek között a Mozgó Világban, az Élet és Irodalomban, a Hévízben, a Műút portálon és a Félonline-on.

false

 

Fotó: Medgyesi Dávid

rap: Mi terelt az úgynevezett ifjúsági irodalom felé?

MTE: Korábban nem terveztem, hogy ifjúsági regénybe kezdek, a verseket és a novellákat inkább felnőtteknek írtam. Aztán megszületett a fejemben a regényem főhőse, és amikor elkezdtem lejegyezni a naplóját, a beszélő hang játékosságából és ártatlanságából éreztem, hogy fiatalabbakhoz szól. Felszabadító volt ezen a könyvön dolgozni, remélem, sok hasonlóban lesz még részem.

rap: Ki az a Bakos Virág?

MTE: Virág az első regényem főhőse, egy kissé különc 15 éves lány, aki egy viccesen kíméletlen naplóban örökíti meg a zűrös családját és a kavarós barátait. A Stand-up! Egy majdnem normális család a Tilos az Á Könyvek gondozásában jelent meg áprilisban. Bár a szereplőket sok apró nyűg mellett egészen komoly gondok is terhelik, nem a problémákra fókuszáltam, hanem a család, a barátság és az elfogadás témáit jártam körül. Elsősorban kiskamaszoknak ajánlom ezt a könyvet, és olyan felnőtteknek, akik maguk is voltak 15 évesek.

rap: Tudós maradtál az írás mellett, vagy főállású író vagy már?

MTE: Izgalmas kutatásokban vehettem részt az ELTE Immunológiai Tanszékén és a freiburgi Max Planck Intézetben, de a tudományos karrier mellett egyre kevesebb időm maradt bármi másra. Munkaidőben próbáltam regényt írni, éjszakánként meg verseket. Türelmetlen lettem, sajnáltam a kísérletekre szánt órákat. Végül megszakítottam a kutatói pályám. Azóta már voltam tudományszervező, pályázatíró és munkanélküli is, de ami a legfontosabb: most jut időm az írásra.

rap: Hol találkozhatunk veled legközelebb? Készül-e új kötet?

MTE: Első kötetes íróként különösen fontosnak tartom a találkozást az olvasókkal. Ott leszek a Tilos az Á Könyvek bemutatóján, a Margó Fesztiválon, a könyvhéten dedikálok, és akkor mutatjuk be a Móra kiadó Jelen! című kortárs ifjúsági antológiáját, melyben szerepel egy novellám. Készülök újabb könyvekkel is: az Egy majdnem normális család második része a tervek szerint karácsonyra kerül a boltokba, és ha minden jól megy, hamarosan megjelenik az első felnőtteknek írt novelláskötetem is.

rap: Mikor és hogyan írsz?

MTE: Korán kelek és későn fekszem, mert egyelőre nem sikerült jobb munkamódszert kitalálnom, mint hogy addig ülök egy-egy oldal fölött, amíg el nem készül. Aztán másnap megint korán kelek, és rendszerint kihúzom a nagy részét annak, amit az előző napon írtam. Sajnos eléggé össze vagyok nőve a laptopommal, de szerencsére türelmes családom van. Ha ifjúsági irodalmat írok, azt különösen jól tolerálják.

rap: Melyik regényhős barátja lettél volna szívesen?

MTE: Gyerekkoromban a legkedvesebb képzelt barátom Erich Kästner hőse, Zónakövi Matyi, azaz Emberke volt.

Figyelmébe ajánljuk

A gépben feszít az erő

  • - minek -
A kanadai performer-zenész-költő, Marie Davidson jó másfél évtizede olyan szereplője az elektronikus tánczene kísérletező vonulatának, aki sosem habozott reflektálni saját közegére és a rideg, technológia-központú világra.

A bogiság és a bogizmus

  • Forgách András

bogi – így, kisbetűvel. Ez a kiállítás címe. Titokzatos cím. Kire vonatkozik? Arra, akit a képek ábrázolnak, vagy aki a képeket készítette?

Az igazi fájdalom

Reziliencia – az eredetileg a fizikában, a fémek ellenállására használt kifejezés a pszichológia egyik sűrűn használt fogalmává vált a 20. század második felében.

Ezt kellett nézni

Lehet szeretni vagy sem – mi is megtettük már mindkettőt ezeken az oldalakon –, de nem nagyon lehet elvitatni Kadarkai Endrétől, hogy elképesztő szorgalommal és kitartással építi műsorvezetői pályáját.

Sohaország

Az európai civilizáció magasrendűségéről alkotott képet végleg a lövészárkok sarába taposó I. világháború utolsó évében járunk, az olasz fronton. Az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének egy katonája megszökik a századától, dezertál.

Hol nem volt Amerika

A mese akkor jó, ha minél inkább az olvasóról szól, és persze mindig kell bele főgonosz, akibe az elaludni képtelen néző a lappangó félelmeit projektálhatja, hogy a hős kardját kivonva leszámolhasson vele.

Kiágyazódás az autokráciából

  • Fleck Zoltán

Királyi út nincs. A sötét és büdös autokrá­ciából szűk, bizonytalan ösvények, apró lépé­sek vezetnek ki. Bármennyire is türelmetlenek vagyunk, meg kell becsülnünk ezeket; sok kis elmozdulás adhat lendületet a demokratikus fordulathoz.