rés a présen: Elválaszthatatlan a neved a Mohácsi fivérekétől. Mi áll az együttműködésetek hátterében?
Kovács Márton: Mohácsi János a kaposvári Csiky Gergely Színház Sárga csikó című előadásában és az előadásokat követő büfééletben hallott-látott először zenélni 1997-ben, majd időközben megnéztem az ő Tom Pain című előadását, s utána beszélgettünk életünkben először, amiből többek között az maradt meg a fejemben, hogy a Brazil című film mindkettőnknek fontos. Majd eltelt három év, amikor váratlanul fölkért a Megbombáztuk Kaposvárt című előadás zenéjének elkészítésére. Valahogy innentől minden természetes medrében folyt tovább a közös életünkben, mintha gyerekkorunktól ismernénk egymást.
| ||
rap: Mióta tudod, hogy színházi zeneszerző leszel?
KM: Tánccal, koreografálással akartam leginkább foglalkozni - el is végeztem a koreográfusi szakot -, a zenélést sokáig fontos, de másodlagos dolognak tartottam az életemben, miközben játszottam a Zengő, a The Folk Tone Drum és az Arco Trió zenekarokban. A színházi zene a pécsi Bóbita Bábszínházon keresztül talált meg, és évekig dolgozhattam a legjobb bábosokkal, bábrendezőkkel szerte az országban. A kőszínházi életbe Bezerédi Zoltán hívott, pontosabban a Zengő zenekart hívta a Sárga csikó című népszínműbe muzsikálni.
rap: Mely darabokban vagy benne, amik most műsoron vannak?
KM: Az Örkény Színházban a Liliomfiban és a Képzelt betegben, a Katonában a Nyaralásban és a Fényevőkben, a Radnótiban a Csillagos égben, a Jurányiban A Dohány utcai seriffben, illetve Pályi János kitűnő bábossal játszom az "rajáték című előadást.
rap: Mesélj a hoppartos legfrissebb bemutatóról!
KM: Pilinszky János Urbi et orbi című egyfelvonásosa ez, melyből kamaraoperát írtam éneklő színészekre, beszélő zenészekre és hupákra a társulat és Rusznyák Gábor rendező hathatós segítségével. Ezzel az ötlettel én kerestem meg a társulatot, minthogy édesapám - Pilinszky János unokaöccse - évekkel ezelőtt kezdte mondogatni, hogy zenészként talán érdemes lenne kezdenem valamit Pilinszky szövegeivel. A magam színházi tapasztalatait összeszedve választottam ezt a darabot, melyben két pápa beszélget húsvétkor, a pápai Urbi et orbi áldás előtt, miközben a nép a Szent Péter téren várakozik: a fehér haldoklik, a fekete pedig vele szemben várja, hogy a másik meghaljon, s ő légyen az új pápa. Aztán egyszer csak a fehér pápa mind jobban lesz, a fekete viszont mind rosszabbul, s végül az utóbbi hal meg. Furcsa, nagyon nehezen értelmezhető szöveg, ugyanakkor számomra nagyon érzéki, ahogy egy jó színházi előadás is az kell, hogy legyen. A zene ezt a fajta érzékiséget igyekszik segíteni, hiszen önnön természeténél fogva az érzékekre hat. Legközelebb a Jurányiban játsszuk május 5-én, és keresünk neki helyszínt a későbbiekre, hiszen az inkubátorház lassan elengedi a kezünket.
rap: A saját színészzenekaroddal mik a terveid?
KM: Az én színházi zenekarom a Szakértők, mely Kaposváron, Mohácsi János rendezte darabokban alakult-formálódott, s nemcsak a színpadon, de a kocsmában is. Nevét a Nemzeti Színház Sárga liliom című előadásában adta János. A tagok pécsi (Rozs Tamás, Bodor Tibor "Teskó"), kaposvári (Bárány Tamás, Csíkvár Gábor, Némedi Árpád, Kápolnás Attila, Sebesi Tamás), budapesti (Zságer-Varga Ákos, Wagner-Puskás Péter) muzsikusok, színészek, akikkel együtt nevelkedtünk a Csiky Gergely Színházban. A zenéket együtt csináljuk az általam kitalált vázlatok alapján, így mindenki részese minden megszólaló hangnak. A Szakértők teljes fényében 10 tagú orkesztra, ám mostanra kiderült számomra, hogy ezt a fölállást a Mohácsi Jánost és engem foglalkoztató színházak nem fogják tudni meghívni, így most keresem a lehetőségét más utaknak, amivel életben tud maradni. Legközelebb a POSZT-on játszunk június 7-én a Jókai téren, majd pedig a Zsidó Nyári Fesztiválon szeptember első hetében Alföldi Róberttel közösen.
rap: Van-e olyan szegmense az életednek, amiben nincsen benne a zene?
KM: A zene, ha akarom, ha nem, mindig ott van az életemben, legföljebb nem veszek róla tudomást.
