Kurtág a pajtában

  • 2014. augusztus 1.

Snoblesse

Csalog Gábor Kurtágot és Schubertet játszik kedvenc pajtájában.
false

 

Fotó: Németh Dániel

„A két művész – közös mesterük, Kurtág György jegyében – az európai modernitás voltaképpeni zenei hagyományához: a beszédszerű muzsikáláshoz tér vissza, mely egységes előadó-művészeti elvként számos korstílust túlélt, és csak az utolsó világháború tudta végleg elpusztítani. Ezt a hagyományt Csalog és Kemenes sokkal bátrabban, sokkal plasztikusabban és sokkal több művészi hitellel kelti életre, mint teszi hivatalból a historikusnak mondott előadói gyakorlat – írta kritikusunk Csalog Gábor és Kemenes András Schubert-estje kapcsán (a teljes írás itt), s ezúttal is ők – Schubert, Csalog, Kemenes meg egy pajta – a koncert főszereplői. „Az épület akusztikája és szelleme nemcsak a kurzusokhoz, hanem koncertekre is kiválóan működik” – Csalog Gábor így foglalta össze rövid pajtakritikájában a helyszínválasztás előnyeit, melyet a mai koncert látogatói is maradéktalanul kiélvezhetnek, ha ellátogatnak Vértesacsára. Műsoron Schubert és Kurtág művei. A belépés ingyenes!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.