Kurtág a pajtában

  • 2014. augusztus 1.

Snoblesse

Csalog Gábor Kurtágot és Schubertet játszik kedvenc pajtájában.
false

 

Fotó: Németh Dániel

„A két művész – közös mesterük, Kurtág György jegyében – az európai modernitás voltaképpeni zenei hagyományához: a beszédszerű muzsikáláshoz tér vissza, mely egységes előadó-művészeti elvként számos korstílust túlélt, és csak az utolsó világháború tudta végleg elpusztítani. Ezt a hagyományt Csalog és Kemenes sokkal bátrabban, sokkal plasztikusabban és sokkal több művészi hitellel kelti életre, mint teszi hivatalból a historikusnak mondott előadói gyakorlat – írta kritikusunk Csalog Gábor és Kemenes András Schubert-estje kapcsán (a teljes írás itt), s ezúttal is ők – Schubert, Csalog, Kemenes meg egy pajta – a koncert főszereplői. „Az épület akusztikája és szelleme nemcsak a kurzusokhoz, hanem koncertekre is kiválóan működik” – Csalog Gábor így foglalta össze rövid pajtakritikájában a helyszínválasztás előnyeit, melyet a mai koncert látogatói is maradéktalanul kiélvezhetnek, ha ellátogatnak Vértesacsára. Műsoron Schubert és Kurtág művei. A belépés ingyenes!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.