Piknik a kastélyparkban – Schneider Erika

  • rés a présen
  • 2014. augusztus 1.

Snoblesse

Az Esterházy Magánalapítvány magyarországi kulturális képviselőjével beszélgettünk.

rés a présen: Mikor és mi célból alakult az alapítvány?

Schneider Erika: Az utolsó, egyenes ági utód nélküli herceg, V. Esterházy Pál fogalmazta meg végrendeletében a vagyon egyben tartásának óhaját. Felesége, Esterházy Ottrubay Melinda, egyfajta modern hitbizomány létrehozásával, 1992-ben három magánalapítványba helyezte a vagyont. Ennek szakszerű kezelésére 2003-ban megalapították az Esterházy Vállalkozások Kft.-t is, mely az alapítványok vagyonkezelése mellett gazdálkodási tevékenységet is folytat az erdő- és környezetgazdálkodás, az ingatlan és szabadidős létesítmények, történelmi nagyépületek, a kultúra és turizmus, valamint a borászat területén.

rap: Mióta veszel részt az alapítvány tevékenységében?

false

SE: Az Esterházy Magánalapítvány munkájába 2006-ban, az Iparművészeti Múzeummal közösen rendezett Esterházy-kincsek című kiállítás előkészítésekor kapcsolódtam be. Előtte tizenöt évig két banknak vezettem a kommunikációs osztályát, a szponzorálási stratégiáknak köszönhetően aktívan részt vettem a kulturális életben is.

rap: Mi a leginspirálóbb ebben a munkában?

SE: Fantasztikus dolog az eredeti helyszíneken, Fraknó várában vagy a kismartoni Esterházy-kastélyban, eredeti tárgyakkal körülvéve dolgozni, elképzelni, hogyan éltek az udvarban, hallgatni Haydn zenéjét, és mindezt a lehető legszélesebb körben, a kor legmodernebb eszközeivel elérhetővé tenni napjaink nagyközönsége számára. Lenyűgöz a család gyűjtőszenvedélye, a művészetekhez fűződő viszonya, valamint az, hogy milyen okosan használták ezt a tudást a hatalmuk megszilárdításában, a család - mai szóhasználattal élve - "pozicionálásában".

rap: Mik a legfontosabb területei a munkádnak?

SE: Kettőt említenék: a kiállításokat és a zenei programokat. A kiállításokon egyrészt a család gazdag történetének megismertetése a cél, a kortárs képzőművészeti programunk, az Esterházy Művészeti Díj pedig az új tehetségek felkarolását segíti. A zenei programok egy része a rég elfeledett, Haydn árnyékában alkotó mestereket igyekszik bemutatni, a Vonósnégyes Fesztivál a mester és a vonósnégyes műfaj előtt tiszteleg, a Piknikkoncertek pedig könnyed nyári hangulatban ígérik a test és a lélek kényeztetését. Ezeken a koncerteken összefonódnak a zenei és kulináris élvezetek: koncert a csodálatos akusztikájú Haydn teremben és piknik a kastélyparkban.

rap: Mely programjaitokat ajánlanád a nyárra?

SE: Az aktuális kiállításaink mellett a Piknikkoncerteket ajánlom augusztus 9-én és 10-én. Többek között Giuseppe Verdi Rigoletto, Gioach-chino Rossini A sevillai borbély és Gaetano Donizetti Szerelmi bájital című operáiból csendülnek fel a zenetörténet legszebb áriái és duettjei fiatal sztárénekesek: Jonathan Beyer, Lyubov Petrova és Robert McPherson előadásában. Rigoletto lánya, Gilda szerelme "drága nevét" énekli meg, amelyről nem is sejti, hogy nem a szeretett férfi igazi neve. Figaro itt, Figaro ott - énekli Rossini ravasz, önmagát nélkülözhetetlennek gondoló borbélya, míg Donizetti félénk Nemorinója azért imádkozik, hogy a szerelmi bájital hasson hőn szeretett Adinájára. Reméljük, hogy a szerelmesek történetei jelmez és álarc nélkül is képesek elvarázsolni hallgatóságukat. A szombat esti koncert előtt, illetve a vasárnap délelőtti koncert szünetében a közönség a kastélykertben fogyaszthatja el a piknikkosár kulináris tartalmát.

rap: Mik a legfontosabb szempontjaitok a programok összeállításánál?

SE: Érdekesek, egyediek és élvezetesek legyenek, a mai közönség számára modern üzeneteket közvetítsenek, és nem utolsósorban eladhatók legyenek. Miközben az eladhatóság nem mehet a minőség rovására.

rap: Mit jelent neked az Esterházy név?

SE: Tiszteletet a családdal, a történelmi örökséggel és hagyományokkal szemben, ugyanakkor nyitottságot az új dolgok felfedezésére, a jövőbe tekintésre és az örök tanulásra.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Fájni fog

A tengerentúlon immár hivatalos forrásból is áradnak az oltásszkeptikus sugalmazások, amelyeket egy gyanús vizsgálat hivatott alátámasztani. Az ilyesfajta nemzetközi példák itthon is felerősítik az oltáskerülők hangját.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.