Magyar Dal Napja

  • 2012. augusztus 29.

Snoblesse

Magyar dalt játszik egész nap az ország.


A Besh o Drom a Kobuci kertben, Bródy János a Radnóti Miklós Művelődési Központban, Börcsök Enikő a Vígszínházban, az Intim Torna Illegál a Budapest Parkban, a Balaton az R33-ban, a Kistehén az A38-on, Bartók és Kodály az Eötvös 10.-ben, a Csík Zenekar Presser Gáborral és a 30Y Szombathelyen, a Hangmás és a Bergendy Zenekar Egerben, Karácsony János LGT-dalokkal Salgótarjánban és még sokan mások sok más helyen a Magyar Dal Napján. A rendezvény kitalálója, Presser Gábor a legelső Magyar Dal Napja alkalmával mesélt a Narancsnak: „Amikor tizenkilenc évesen bekerültem az Omegába, mindig azt hallottam, hogy »mit akarnak ezek, ez a szar je-je zene nem zene!«. Sok idősebb kollégánk is csak ennyit bírt mondani. Most meg az én generációmból szajkózzák egy csomóan, hogy a mai zene nem zene, visszahozva a negyven évvel ezelőtti rossz fílinget. Van, aki azt hiszi, nekem kedveskedik ezzel. És zenészek is mondják, ráadásul olyan zenészek, akikre ráférne még egy kis fejlődés. Ez gáz. A történet nem arról szól, hogy át kéne adnunk a stafétabotot, mert az már rég nincs nálunk, hanem arról az általános hülyeségről, hogy képtelenek vagyunk megbecsülni az értékeinket…”

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.