Milos Forman: Elszakadás

  • 2012. augusztus 23.

Snoblesse

A gyerekek elszakadnak, a szülők füvet szívnak, Amerika és Milos Forman keresi önmagát. Az Elszakadás a Godot Filmklubban.


A Tűz van, babám! cseh tűzoltóbálja és a Száll a kakukk fészkére amerikai elmegyógyintézete között valahol félúton Milos Forman, frissen emigrált cseh filmrendező leforgatta első amerikai filmjét, az Elszakadást. Forman amerikai belépője nem jöhetett volna létre, ha nincs a Szelíd motorosok – a bikerfilm sikerén felbuzdulva a Universal stúdió szabad kezet és egy-egy milliót adott öt rendezőnek, hátha összejön egy újabb nemzedéki mozi. A számításuk ugyan nem jött be, de Cassavetes és Peter Fonda mellett Forman is filmhez jutott; az Elszakadást ma leginkább a füvező szülők pazar jelenete és az Ode To A Screw című dal megkapó fuckáradata miatt szokás elővenni, de azok sem járnak rosszul, akik a hetvenes évek elejének középosztálybeli Amerikájáról és hajviseleteiről szeretnének közelebbit megtudni. És persze az Elszakadás készítette elő a terepet a nagy, hetvenes évekbeli amerikai Forman-opusok, a Száll a kakukk fészkére és a Hair előtt.

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.