Mozdulatművészet a Kassák Múzeumban

  • 2012. augusztus 16.

Snoblesse

Elmozdulás. Munkáskultúra és életmódreform a Madzsar-iskolában.


A huszadik század elejének avantgárdja a testkultúrát is elérte, a tánc mozdulatművészetté alakult, s ebben Madzsar Alice-nak is nagy szerepe volt, aki épp 100 éve nyitotta meg iskoláját Budapesten. Itt építette ki – Norvégiában és Németországban szerzett mozgásműveltségére alapozva – saját, külön bejáratú tornarendszerét. A Kassák Múzeumnál keresve sem találhattak volna adekvátabb helyet a Madzsar-iskola bemutatásának; a Kassák vezette Munka-kör szintén sokat adott tagjai mozdulatainak kiművelésére, de a mester személyesen is érintve volt mozdulatművészetileg, hiszen nevelt lánya, Nagy Etel (akit Vas István Etiként örökített meg a Nehéz szerelemben az utókornak) képzett szólótáncosnő volt (meg Vas István felesége). A hatalomnak sem volt közömbös, hogy ki mit és milyen forradalmi attitűddel táncol: abban az időben, amikor Eti táncolt és a Madzsar-iskola fénykorát élte, csak az nyithatott tornatermet, aki feddhetetlen előéletű és nemzethűség szempontjából kifogás alá nem eső magyar állampolgárnak számított, s mint ilyen, rendőrségi engedéllyel rendelkezett. A Madzsar-iskola működését bemutató kiállítás szeptember 30-ig tekinthető meg a Kassák Múzeumban.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.