Népi barokk az emberi esendőségről - Darvas Benedek zeneszerző

  • rés a présen
  • 2015. április 10.

Snoblesse

Kezdődik a Parasztopera Fesztivál.

rés a présen: Április 27. és május 4. között öt verzióban is élvezhető Budapesten Pintér Béla szövege és a te zenéd a Parasztopera Fesztiválon. Miért most jött el az alkalmas pillanat egy ilyen találkozóra?

Darvas Benedek: Bölcselkedve azt felelném, hogy most érett meg rá az idő. Gyakorlatiasabban: talán azért, mert a darabot most játsszák a legtöbb helyen. Vagy, ahogy az Átrium Film-Színház mondta: ki bír ellenállni az emberi esendőség ilyen különleges módon megfogalmazott ábrázolásának? Pintér Béla és Társulata a fesztivál idején 287. alkalommal fogja előadni a Parasztoperát.

rap: Mi lesz még a fesztiválon?

DB: Április 27-én, este hétkor kezdődik, a megnyitó koncerttel és szimpóziummal az Átriumban. Földes Tamás, Mohácsi János, Pintér Béla, Rusznyák Gábor és Szikszai Rémusz rendezők boncolgatják a művet és előadásaikat, miközben Kovács Mártonnal és barátainkkal szólunk közbe a magunk zenés módján. Április 28-án a Miskolci Nemzeti Színház verziója látható, 30-án a Budapesti Operettszínházé, május 2-án következik a szombathelyi Weöres Sándor Színház, másnap az eredeti, vagyis Pintér Béla és Társulata, május 4-én pedig a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház adaptációja zárja a fesztivált. A fesztivál kiegészítő eseménye igazi meglepetés: Kazi Roland installációja, a Hiedelemverkli az Átrium előterében.

false

 

Fotó: Kékes Szaffi

rap: Melyik újabb adaptáció az, ami a szívedhez a legközelebb áll?

DB: Az Átriumban lehet majd minden előadáson találkozni velem, mert én is most szeretném megnézni mindet. Barátaim dicsérték az előadásokat, nagyon kíváncsi vagyok rájuk.

rap: Fel tudod idézni azt az időt, amikor Bélával a bemutatóra készültetek?

DB: A kiindulópont az volt, amikor csináltam az Öl, butít című darab végére egy barokkosítást egy népdalból. Erre jött Béla ötlete, hogy kellene csinálni egy operát, amiben a barokk és a népzene koherens, egymásra reagál, keveredik. Boldogan bólintottam, hogy igen, ez nekem is nagyon tetszik. Erre fel találta meg a témát, és elkezdtünk dolgozni rajta. Béla napról napra, oldalról oldalra írta a szövegkönyvet, hozta be, majd közösen megzenésítettük. Kitaláltuk, meghallgattuk, és annak folytatásaként írta tovább. Tehát nem volt egyben a szöveg, sőt a betanítás is oldalról oldalra haladt. Béla hozta a népi témákat és helyeket, ahol elhangzanak, én pedig a barokk témákat, barokkosított népzenéket és a recitativókat.

rap: Mióta dolgoztok együtt, és milyen a munkakapcsolatotok?

DB: A Parasztopera már a negyedik közös munkánk volt Bélával. Egyébként a Gyévuska és a Parasztopera speciális eset, mert igazi szerzőtársi munka. A többi darabnál már nem kell ennyire szorosan együttműködni a szövegíróval. A mi kettőnk munkamódszerére jellemző, hogy együtt, ott helyben találjuk ki a témákat, dallamokat. Leültünk ketten a zongorához, és együtt dolgoztunk, Béla végigkísérte a zene születését. Igen intenzív munkát jelent vele dolgoznom.

rap: Ha film készülne belőle, kit tudsz elképzelni rendezőként?

DB: Na, erre azonnal tudom a választ: a legjobb Hitchcock lenne.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.