Parno Graszt a várban

  • 2013. augusztus 12.

Snoblesse

Autentikus cigányzene Paszabról.
false

„Azt vettem észre a többieken, hogy amikor koncertezni megyünk, nem azt kérdezik először, hogy mennyi a pénz, hanem azt, hogy hová kell menni. Szerintem addig minden rendben lesz, amíg az elsődleges szempont az, hogy tudjunk menni, mert vágyunk rá, és csak utána jön a gázsi. Mi nem vagyunk gazdag emberek, játszhatnánk más zenét is, ha akarnánk, de nem biztos, hogy azt szívvel tudnánk csinálni. Ha pedig valamit nem szívből csinálsz, csak azért, mert megfizetik, akkor már gáz van. A közönség ezt kiszűri. Szerintem ezért van még meg ez a csapat. Egy család az egész, és nincs bizalmatlanság, segítünk egymásnak, mindent meg tudunk beszélni” – mondta el egy hajdan készült interjúban Oláh József, a Parno Graszt vezetője, és csak remélni tudjuk, hogy a családi kötelékek legalább olyan erősek az együttesen belül, mint voltak az interjú készítésekor. Az autentikus roma folkzenében utazó formáció jelentős kilométerszámot tudhat magáénak, hiszen többnyire úton vannak valahol Európában, de a szabolcs-szatmári Paszabról és környékéről gyűjtött dalok, valamint a saját szerzemények megjárták már az Egyesült Államokat, és a koppenhágai világzenei vásár közönsége is mintát vehetett belőlük. Ezúttal a budai várban, a Mesterségek Ünnepén lehet mintát venni a hamisítatlan paszabi hangzásból.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.