Portugál filmnapok: Tabu

  • 2013. december 5.

Snoblesse

Voodoo rítusok és figyelő krokodilszemek Miguel Gomes Tabu című filmjében.
false

Nem hagyott nyugodni minket a kérdés, ezért inkább megkérdeztük, méghozzá magát a rendezőt, hogy mégis mi a fene köze van sokszoros díjnyertes, fesztiválkedvenc filmjének Murnau klasszikus Tabujához. És tudják, mit mondott? Nos, Miguel így felelt:

„Nekem Murnau egyet jelent a mozi fiatalságával. Ekkor volt a film a kifejezőereje teljében. A húszas-harmincas években. A nézők részéről pedig aztán tényleg ez volt az ártatlanság kora. Boldogan, feltétel nélkül adták át magukat a mozi kegyes hazugságainak, ennek a romantikus, nagyon művi világnak. De nem egy konkrét film előtt akartam kalapot emelni, nem akartam szépelegni, úgy tenni, mintha bármi keresnivalóm is volna a húszas-harmincas években. Nekem itt van keresnivalóm, 2013-ban, de a film fiatalkorának ártatlansága nagyon is vonzott.”

Hogy mi fán terem is akkor Miguel Gomes portugál filmrendező Tabu című filmje? Olvassa el a rendezővel készült teljes interjúnkat (mondjuk itt), vagy tekintse meg a filmet a Portugál filmnapokon.

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.