Rakéta Fesztivál

  • 2015. július 17.

Snoblesse

7 nap, 8 klub, 50 előadó – cicapoptól a deathrockig.
false

Itt az egyhetes Rakéta Fesztivál egy csomó, az emberiség nagy része számára ismeretlen, ám az ismerkedésre mindenképpen érdemes hazai és külhoni formációval. Lesz indie rock in technicolor a Fran Palermo tálalásában, 90-es punk by Camp Koala, kísérleti pszichedelia furcsa elszállásokkal a Kaktus jóvoltából, jön a Fauno Pera nevű kísérleti power trió trombitával, a Makrohang a maga metálon még inneni, de rockon már túli képleteivel, itt lesz a kísérleti popmennyországot prezentáló Morningdeer, a zajtechnóban utazó Új Bála, a Zanzinger (aktuáltémás trú folk egygitárral), a The Stanley Maneuver (sokórás dj-szett az univerzális boldogságról), az Imanexperiment (cicás posztpop), az I Am Soyuz (tábortűz-soundtrack északról), a Corna Kruswa (mocskos turbóblues Berlinből), az Alone in the Moon (dallamos metálos punkrock), a Rats Kill Bats (csajos-fiús deathrock), a The Immigrants (szuperfogós indie rock) és még nagyon sokan mások.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.