Salemi vérvád? Eszlári boszorkány?

  • 2012. április 5.

Snoblesse

Vérvádakról tudományosan. Kerekasztal-beszélgetés.


Nemrég jelent meg Kövér György terjedelmes munkája, A tiszaeszlári dráma, melyben a szerző (interjúnk vele itt) a társadalomtörténészek alaposságával vizsgálja a 19. század végének magyar társadalmát a tiszaeszlári per fényében. Kövér mellett Sándor Iván író, A vizsgálat iratai című esszé szerzője és Ferenczi Orsi szociológushallgató is részt vesz a tiszaeszlári vérvádról és a vérvádak történetéről szóló kerekasztal-beszélgetésen. Moderátor: Surányi Anna. A beszélgetést Erdély Miklós Verzió című, 1979-es filmje követi. A dokumentumokat fikcióval vegyítő alkotás Eötvös Károly A nagy per és Krúdy Gyula A tiszaeszlári Solymosi Eszter című műve nyomán készült.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.