Salemi vérvád? Eszlári boszorkány?

  • 2012. április 5.

Snoblesse

Vérvádakról tudományosan. Kerekasztal-beszélgetés.


Nemrég jelent meg Kövér György terjedelmes munkája, A tiszaeszlári dráma, melyben a szerző (interjúnk vele itt) a társadalomtörténészek alaposságával vizsgálja a 19. század végének magyar társadalmát a tiszaeszlári per fényében. Kövér mellett Sándor Iván író, A vizsgálat iratai című esszé szerzője és Ferenczi Orsi szociológushallgató is részt vesz a tiszaeszlári vérvádról és a vérvádak történetéről szóló kerekasztal-beszélgetésen. Moderátor: Surányi Anna. A beszélgetést Erdély Miklós Verzió című, 1979-es filmje követi. A dokumentumokat fikcióval vegyítő alkotás Eötvös Károly A nagy per és Krúdy Gyula A tiszaeszlári Solymosi Eszter című műve nyomán készült.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.