Simenon + Amalric = A kék szoba

  • 2015. július 22.

Snoblesse

La chambre bleue – a Francia tetőmoziban.

Gonoszkodott James Bonddal, bohóckodott Wes Andersonnál, beleszeretett Kosztolányiba, legutóbb pedig Simenonnal és egy pár széttárt női lábbal kezdett. De mindenekelőtt rágyújtott egy cigire. Mathieu Amalrickal, a világhírű színész-rendezővel egy cigarettányi időt beszélgettünk.

Amalric és Simenon

Amalric és Simenon

 

magyarnarancs.hu: Nemrég filmre vitte Georges Simenon kisregényét, A kék szobát. Simenon nem riadt vissza a pornográf részletektől. És ön?

Mathieu Amalric: Ó, igen, a híres nyolcadik sor, a széttárt női lábbal és a szivárgó spermával. Ez az első alkalom az életműben, hogy Simenon leírta, hogy sperma. 1963-ban fejezte be A kék szobát, ekkorra már túl volt jó néhány kemény, lélektani regényen, ezeket mi franciák roman durs-nek hívjuk. Meg is van az eredeti, '64-es kiadása a regénynek. Fogalmam sincs, honnan került hozzám, attól tartok, elloptam valahonnan. Nem vagyok egy nagy könyvtárépítő, de azért van egy-két saját könyvem, igaz, egy-kettő ellenőrizetlen forrásból. Szóval ezek a Simenon-féle roman durs-ök, ezek mind nagyon sötét, drámai történetek. De hogy irodalmi pornó lenne A kék szoba, csak mert az első oldalon széttárt női lábakról és szivárgó spermáról lehet olvasni? Nem, számomra távolról sem az. Ahogy Simenon a szex utáni testekről, a kitárulkozó nőről ír, az számomra művészet, Gustave Courbet híres festménye, A világ eredete jut róla mindig az eszembe. Courbet festménye sem pornográf, Simenon sem az.

Amalric: La Chamre bleue

Amalric: La chambre bleue

 

A teljes interjú itt, A kék szoba pedig a Francia tetőmoziban tekinthető meg.

Korábbi interjúnk a Kosztolányi-rajongó Amalrickal itt.

Figyelmébe ajánljuk

Félmosoly

E sorok írója kevés nyomasztóbb filmet látott, mint ez a számos fesztiválon (egyebek közt a cannes-in) díjazott darab. Eleinte csak kicsit kényelmetlen a társtalan és mint lassan kiderül, családtalan szülésznő története, végül azonban szinte elviselhetetlen a sorstól kizsarolt, hamis idill feszültsége.

Buffalo Soldiers

  • - turcsányi -

Van ilyen film egy rakás, egytől egyig hősköltemények. Talán csak abban különböznek, hogy némelyeknek odaírják az elejére, hogy „igaz történet alapján”, némelyeknek meg nem.

És mindenki másnak

Az előadás Ken Loach 2016-os, Cannes-ban Arany Pálma díjat nyert filmjének adaptációja. Nagy port kavart a mű, még a brit parlamentben is téma volt. A szívrohamon átesett asztalos (a színpadi adaptációban ácsmester) kilátástalan bolyongása az angol szociális és egészségügyi ellátó rendszerben ugyanis a döntéshozókkal szembeni vádiratként is felfogható.

Fénytörésben

  • Veres András

Kardos András gyakran él új könyvében (is) a skizofrénia kifejezéssel; szerinte édesapja, Pándi Pál „morális skizofréniában” élt és alkotott, a vele párhuzamba állított Fehér Ferencet pedig (akiről könyvet szándékozik írni a közeljövőben) a „szabadság-skizofrénia” jellemezte. Könyvét olvasva ő maga is úgy jelenhet meg előttünk, mintha valamifajta furcsa fénytörésben állítaná elő szövegeit.

Palotám Pesten

A Szabadság téri tőzsdepalota 1905. október 30-án kezdte meg működését egy valahai kaszárnya helyén. Az ünnepélyes avató elmaradt, és már egy hónappal a nyitás után kezdetét vették az 1907-ig eltartó átalakítási munkálatok.

Bűnözők között

Kedden frissítette az Egyesült Államok pénzügyminisztériumához tartozó Office of Foreign Assets Control (OFAC), azaz a külföldiek vagyonát ellenőrző hivatal az ún. blokkolt személyek szankciós listáját, amelyen január 7-től immár Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője (és egyebek mellett a titkosszolgálatokért, valamint a propagandáért felelős miniszter) is szerepel.

Edward Young jóslata

  • Földényi F. László

Edward Young angol költő 1759-ben Vélekedések az eredeti kompozícióról című esszéjében feltette a kérdést: „Eredetinek születve hogyan lehetséges, hogy másolatokként halunk meg?” Válasza: mert majmokként viselkedünk és egymást utánozzuk.

Hogyan vágjunk át az aknamezőn?

Mi jöjjön 2026-ban a NER bukása után – a gazdaság területén? Cikkünk első részében, melyet a Narancs előző, 2024. december 19-i számában közöltünk, tudós szerzőnk az új, kívánatos kormányzati struktúra és az aprómunka kérdéseivel foglakozott, és a kibontakozás feltételeit az euró bevezetésében, valamint a gazdasági versenysemlegesség, a jogbiztonság és a közbeszerzések tisztaságának visszaállításában jelölte meg. Mi kéne még?

Itt a vége?

Hogy mikor élt át a magyar diplomácia olyan katasztrofális hónapokat, mint 2024 második felében, mikor zuhant Magyarország nemzetközi megítélése ekkorát, mikor volt a magyar kormány olyan elszigetelt nemzetközi szinten, mint az Európai Unió Tanácsának most véget ért soros elnöksége idején – arra csak a leg­öregebbek emlékezhetnek.