Snoblesse Special: Visky András a 25. JAK-táborról

  • 2013. augusztus 23.

Snoblesse

Mitől JAK a JAK? A shakespeare-i kérdésre Visky András író, az augusztus 27–31. közötti írótábor drámaszemináriumának vezetője adja meg a választ.
false

VA: „A 25. JAK-tábor: negyed század mindig fiatal irodalom. Milyen friss, az önelégültségnek semmilyen jelét nem tapasztalhatni: kihagyhatatlan. Felnőtt gyermekeim úgy emlékeznek vissza a (még tatai) JAK-táborokra, mint a család legemlékezetesebb nyári programjára. Talán mert az irodalom egyszerre a komolyság és élvezet közvetlenségét jelentette számukra, és mert sokféle találkozás örömében részesültek. Ebben az évben csaknem 80 arcnak, 80 hangnak, 80 megszólalásnak teszi ki magát a tábor bátor lakója – ha a külön föl nem kért hozzászólókat nem számítjuk: írók, műfordítók, zenészek, képzőművészek, performerek, (kultúr)politikusok. És, ne feledjük, slammerek. De számítsunk és számítunk a külön fel nem kért megszólalókra is, mert ez teszi a tábort a beszélgetés valódi helyévé, és ettől JAK a JAK. Egy nyári egyetem, amely a személyes részvételt valóban komolyan gondolja.”

Figyelmébe ajánljuk

„A Száraz november azoknak szól, akik isznak és inni is akarnak” – így készítették elő a Kék Pont kampányát

Az idén már kilencedik alkalommal elindított kampány hírét nem elsősorban a plakátok juttatják el az emberekhez, hanem sokkal inkább a Kék Pont önkéntesei, akik a Száraz november nagyköveteiként saját közösségeikben népszerűsítik a kezdeményezést, sőt, néhány fővárosi szórakozóhely pultjaira „száraz” itallapokat is visznek.

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.