VIDOR Fesztivál: A 42. hét

  • 2013. augusztus 23.

Snoblesse

Fogantatástól születésig: Csákányi Eszter Pintér-darabban.
false

„Nincsenek fantasztikus elemek, sem úgy, mint a legutóbbi Kaisers TV Ungarnban, sem úgy, mint az Anyám orrában. Nincsen benne kipécézve újabb direkt társadalmi fekély sem, mint a Szutyokban vagy a legkorábbi Pintér-előadásokban. Leginkább a társulat »így élünk mi itt« típusú sorozatához tartozik, mint például az enyhe történeti árnyalatot hordozó Sütemények királynője, de ezúttal a történelem távlatosságának megkönnyebbítő – mert elidegenítő – karaktere nélkül. Ez az a szappanopera-vonulat, amely (a televíziós műfaj kilóra készülő változatától eltérően) a sűrítésre, az ismerősnek tűnő alakok és fordulatok egymáshoz tapasztására épül” – írta kritikusunk Pintér Béla produkciójáról (a teljes szöveg itt), mely dr. Virágvári Imola szülész-nőgyógyász történetén keresztül mutatja be azt a negyvenkét hetet, mely a fogantatástól a születésig telik el. Főszerepben: Csákányi Eszter.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.