Social error – The last man in Budapest

  • 2013. június 5.

Snoblesse

Hámori Gabriella és még sokan mások Bodó Viktor társadalmi túlélőshow-jában.
false

A Szputnyik Hajózási Társaság produkciója egy társadalmi túlélőshow, ahol a tét, hogy ki nyeri meg a játékot, ki kapja meg az „Utolsó ember Budapesten” díjat. A játékot a Nagy Testvér vezeti, aki a feladatok teljesítése után pontoz és megszavaztatja a nézőket. A játék alapcsapata tíz magyar játékos, hozzájuk csatlakoznak a helyi beszálló játékosok vagy bevándorlók, akik jelentős hátránnyal indulnak, és a későbbiekben sem lesz jobb a helyzetük. Bodó Viktor túlélőshow-jának szereplői: Hajduk Károly, Hámori Gabriella, Pető Kata, Bánfalvi Eszter, Tenki Réka, Makranczi Zalán és még sokan mások.

Ha nem világos, mi az a social error, a Szputnyik készséggel eligazít. Tehát:

Social error az,

amikor hajléktalanok fagynak meg az utcán, miközben üresen állnak
óriási ingatlanok

és halomban állnak a raktárakban az ételek

amikor kifizethetetlenek a számláid, miközben tisztességes munkával agyondolgozod
magad

amikor a gyerekeket bűnözőnek tekintik vagy bűnözésre kényszerítik

amikor a politikai játszmák áldozatai leszünk

amikor egyéni üzleti érdekek nyomorba taszítanak tömegeket

amikor nem védjük meg azt, aki védelemre szorul

amikor megismétlődik a történelemben az, ami nem ismétlődhetne meg

amikor tömegeknek kell elhagyniuk az otthonukat és nincs hova menniük, ezért menekülttáborokban zsúfolódnak

amikor a kormány rendőrökkel leveri a békés tüntetőket amikor tüntetni kell, mert már más nem segít

amikor már az sem segít

amikor a tanár terrorizálja a gyereket

amikor a gyerek megveri a tanárt

amikor az erősebb elveszi a gyengébbtől mindenét

amikor a pénzért olyat csinálunk, amit nem akarunk csinálni amikor harmadik generációs munkanélküli valaki

amikor nincs esélye tanulni amikor nincs esély

amikor zsidóznak, cigányoznak, négereznek, buziznak amikor elfordítjuk a fejünket és továbbmegyünk

amikor egy gyerek fel akarja venni az aknát a földről, és leszakad a karja amikor felrobbantja az egyik a másikat

amikor inkább élnénk egy drog fogságában, mint hogy a valóságot megéljük, és ezért bűnözővé válunk

amikor hallgatunk

amikor hagyjuk magunkat

amikor hagyjuk a másikat

amikor „a háború: béke – a szabadság: szolgaság – a tudatlanság: erő” (Orwell: 1984)

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.