Spiró György libikókája

  • 2014. december 29.

Snoblesse

Libikóka Krizsó Szilviával – Vendég: Spiró György.

Magyar Narancs: Azt mondtad, az utóbbi tíz évben másik korszakba léptünk. Mi zárult le és mi kezdődött el szerinted?

false

Spiró Györg: Kelet-Közép-Európában hagyományosan hasonló folyamatok játszódnak le, apró eltérésekkel. Ami nálunk a szélsőjobb, az a cseheknél a szélsőbal, őrület, hogy húsz évvel a Husák-korszak után a kommunisták ennyire népszerűek lehetnek. Az a sok százmillió ember, aki az oroszok és a németek között él, nincs jó helyzetben. Úgy érzékelem, hogy vége a békekorszaknak, amely 1945-ben kezdődött. Nem szoktak ilyen hosszú békekorszakok lenni az európai történelemben. Ez kétnemzedéknyi idő, bőven elég ahhoz, hogy minden jó és rossz tapasztalat semmivé váljon. Arra lenne való persze a művészet, főleg az irodalom, hogy a tapasztalatokat átadja, de hát a világ mostanában érzéketlen lett a művészetekre. Nem győzök csodálkozni, hogy az én nemzedékemnek milyen páratlan szerencséje volt. Volt időnk gondolkozni, tanulni, művelődni és műveket írni. Ez a minket megelőző magyar nemzedékeknek nem jutott ki, és ahogy elnézem, a gyerekeinknek sem fog. Ilyen lelkiállapotban, mint amilyenben Dél- és Kelet-Európa most leledzik, szoktak kitörni korábban a háborúk. Ki tudja, miképpen oldódnak meg a mostani súlyos feszültségek. Nekem egészen véletlenül sikerült elcsípnem ezt a békekorszakot. Az is szerencse, hogy már 30-35 éves koromban felismertem, milyen korszakban élek, és tudatosan próbáltam élni a lehetőséggel.

Akik szívesen olvasnák tovább a híres író borongós gondolatait, ide kattintva megtehetik. Akik szívesen hallgatnák a szerzőt élőben is, azoknak Krizsó Szilvia talk show-ját tudjuk ajánlani, melynek másik vendége dr. Pellek Sándor orvos-alezredes, aki megjárta az afgán frontot.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.