| ||
Szakadt Lélek mély a tó,
Béka-kánontól zajló vizét
Csendhullám csitítja.
Hangom nyelik el halak.
Víz alatti házfalak között,
Iszap csókja cuppog.
Háton lubic lebegés
A gumimatracban
Ha kevés a levegő
Akkor énekeld bele:
Borízű tavakat kortyoló énekek
Égszínkék stégeken fújják ki maguk
Miközben én a Tegnapba ugrom egy fejest
Hogy ott legyek veled!
Megint!
Ukk Mukk Fukk
Fehér Atléták a kötélen.
Erre az egy képre még emlékszem
És arra is, hogy a cseresznye vére
Ráfröccsen a keresztnevére.
S így nem tudom, hogy Zsuzsi vagy Michael,
A holdittas, ki a gangomon jár kel,
Fel alá égszakadásig,
Földindulástól filmszakadásig.
Most délután van, s a tegnapi szesz.
Kiszáll belőlem, mire este lesz.
Quisas , Kiszász, mint könnyű pára,
Kiskecskék orráról orrára.
A fenti sorok a Fehér Atléták című Specko Jedno-dalból valók, a most nyíló kiállításon pedig azok a Rutkai Bori-féle festmények és festett szövegek láthatók, melyek a Fehér Atléták hatására születtek. A kiállítás megnyitóján egy kis élő zenés performance várható.
