Sziget, 3. nap: Blurtól Blurig

  • 2013. augusztus 1.

Snoblesse

A brit popzene elmúlt huszonvalahány évének egyik legnagyobb hatású és talán legemblematikusabb együttese, a londoni Blur zárja a péntek estét a Sziget nagyszínpadán.
false

Bár sok aktualitásról nem beszélhetünk a zenekarral kapcsolatban, ám Damon Albarnék 1990 óta azért csak összehoztak több igazán nagyszerű, illetve néhány egyenetlen, mégis figyelemre méltó nagylemezt, és mellékesen legalább két szekérderéknyi kislemezslágert, örökzöldet és nemzedéki himnuszt. És amíg az egykori nagy rivális, az Oasis a kilencvenes éveket végig bilihajjal, köpködve előadott Beatles-számokkal és megfontolt nyilatkozatokkal nyomta le, addig a Blur legalább négyszer cserélt teljes ruhatárat, valamint zenei stílust. A zenekar 1992 (a fúvósokkal feldobott, punkosan vadulós Popscene) és 1997 (a máig varázslatos és megfejthetetlen Beetlebum) között gyakorlatilag egymaga találta fel, járatta csúcsra és nyírta ki végérvényesen Cool Britannia kísérőzenéjét, a britpopot. Ilyen életművel tényleg lehetetlen hibázni!

Részletes program, Nick Cave- és Muzsikás-interjú a Narancs Sziget-számában. Ki ne hagyja!

Figyelmébe ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.