Színpadon a szerelem: Turné

  • 2012. november 16.

Snoblesse

Így rendez egy James Bond-gonosz: persze az sem hátrány, hogy Mathieu Amalric kiváló színész, és rendezőként sem utolsó.


Folytatódik a Francia Intézet Színpadon a szerelem című filmvetítés-sorozata, méghozzá Mathieu Amalric remek francia színész (és alkalmi James Bond-gonosz) Cannes-ban is megtapsolt rendezésével, a Turnéval (16), melyet kritikusunk András Ferenc 1985-ös filmjéhez, a Nagy generációhoz hasonlított. „Joachim Zand (Mathieu Amalric, a rendező játssza) televíziós producer válása után Amerikába ment, hogy új életet/karriert kezdjen. Végül egy kabarétrupp (amolyan Liza Minnelli–Roy Scheider-féle kabaré, mindenféle erotikus és zenés műsorok) »vezetője« lesz, habár a lányai, noha afféle Ziegfeld girlök, mégis folyamatosan hangoztatják, hogy ez az ő műsoruk, és személyükben, egzisztenciájukban nem függenek Joachimtól. A film ott veszi fel a fonalat, amikor a társulat Franciaországba megy turnézni, miként a Nagy generáció ott, hogy Réb hazatér.”  Azt viszont maga a Kosztolányi-rajongó Amalric árulta el a Magyar Narancsnak (interjú a színész-rendezővel itt), hogy ki az az amerikai színész, akinek a mozdulatait Joachim is előszeretettel másolja.

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is. Munkássága középpontjában a normák, a hatalmi technológiák, a queer identitás, valamint a magánélet és az intimitás politikájának kérdései állnak.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Megbillenve

Eddig csak a fideszes médiagépezet és a kormányzati, állami propaganda folytatott lélektani hadviselést (is) Magyar Péter ellen, ám jó ideje működik ez már visszafele is – úgy tűnik, nem is hatástalanul.

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.