Tarantino Budán

  • 2014. május 19.

Snoblesse

Jöjjön ki Bel-Budára, egy jó kis vérontásra – W. úr üzen az Átrium Film-Színházban.
false

Bodzsár Márkot jól ismerjük, hiszen nemrég – első filmje, az Isteni műszak bemutatása környékén – interjút adott a Narancsnak. Mint az interjúból kiderült, a mentősszakma igencsak szerette a fiatal rendező mentős thrillerjét, s csak remélni tudjuk, hogy hasonlóan kedvező fogadtatásra talál Bodzsár színházi produkciója, a W. úr üzen is. Mivel ez a W. úr egy erősen alvilági, Chandler kedvenc témáival játszó darab, reméljük a mentősök után a pesti gengszterek tetszését is sikerül elnyernie a szerzőnek, aki nem is tagadja, hogy a filmtörténet klasszikus film noir-jai (lásd A hosszú álom) ihlették. Marlowe a pesti flaszteren? Hammett egy budai cukrászdában? M. Cain a Margitszigeten? Nem sokra megyünk a találgatásokkal, inkább álljon itt a több mint illusztris szereposztás: Börcsök Enikő, Ötvös András, Rába Roland, Stork Natasa, Szabó Emília és Szabó Kimmel Tamás.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.