Sorköz

Ő írta az első regényt a nácik 1938-as pogromjáról, a Kristályéjszakáról, pár évvel később ő is a nácik áldozata lett.

A pártállam is összetartó, potenciálisan ellenséges polgári csoportként tekintett a hazai zsidókra - erről is beszélt nekünk a téma jeles kutatója. A téma jeles kutatója, Kovács András új könyvében (A Kádár-rendszer és a zsidók) eddig ismeretlen dokumentumokat közölt és dolgozott fel. Ízelítő a friss Magyar Narancsból.

„Sehol a világon nem láttunk még olyan pártot vagy embert, aki ha az abszolút hatalmat birtokolta, ne élt volna vele abszolút módon” – mondta 1957. március 15-én, Párizsban, de azt is megírta, hogy „a magyaroknak nincs szükségük arra, hogy sírjunk vagy sajnálkozzunk a sorsukon".

Az alapítvány teret nyújt majd az olyan "nemzetközi párbeszédhez", hogy hogyan lehet leírni "az olyan valóságot, amelyben fenyegetően gyorsan növekednek az idegengyűlölő és nacionalista hangulatok".

A Jövő Könyvtára elnevezésű projektnek ajánlotta fel új könyvét.

Lucy Strange azoknak az egzaltált, bogaras és szellemes angol írónőknek a sorát gazdagítja, ahová Sarah Perry (Az essexi kígyó) és Frances Hardinge (A hazugságok fája) is tartozik: a maguk sajátos stílusában mind olyan lányokat és nőket mutatnak be, akiket környezetük legjobb esetben csak szelíd bolondnak, rosszabb esetben ártalmas, őrült fruskának tart.

A zsűri mindent megpróbált, de egyszerűen képtelen volt dönteni a két írónő között.

A Vak majom című regényéért.

Lengyel és osztrák siker.

A humorista-író új könyvéről adott interjút.

Mindig Homérosznak című könyve megjelenés előtt áll – az új kötet születéséről, menekülésről, menekültekről, munkamódszerről és a tüntető költőkről beszélgettünk vele. Ízelítő az interjúból.

A kis könyvesboltokat sorra felzabálták a nagyok, ám a Pozsonyi úti Láng Téka nemcsak túlélt, de fogalommá is vált. Az első magánkönyvesbolt szeptemberben lesz 30 éves.Tulajdonosával az indulásról, a fennmaradásról és a személyességre alapozott üzletpolitikáról beszélgettünk.

Aranyossi Magda neve néhány évtizede még ismerősen csengett a párttörténeti irodalomban, bár erős a gyanúm, hogy az 1948 és 1963 között írt könyvei közül alighanem több is ott lehetett a Centrális Galériának azon a 2012-es kiállításán, amelyik az Egyetemi Könyvtár soha ki nem kölcsönzött tételeivel szembesítette a közönséget.

Több mint ötven nyelven és országban jelentek meg a kötetei, amely alapján világszerte készültek filmek, színdarabok és rádiójátékok.