Szvetlana Alekszijevics lesz a jövő évi budapesti könyvfesztivál díszvendége

  • narancs.hu
  • 2019. október 3.

Sorköz

Több mint ötven nyelven és országban jelentek meg a kötetei, amely alapján világszerte készültek filmek, színdarabok és rádiójátékok.

Szvetlana Alekszijevics Nobel-díjas belorusz író lesz a jövő évi Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége – közölte a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) az MTI-vel csütörtökön.

false

 

Fotó: Kay Nietfeld / MTI/EPA

Szvetlana Alekszijevics író és oknyomozó újságíró 1948-ban született Ukrajnában, de Fehéroroszországban nőtt fel. 2000-ben a Lukasenko-rezsim üldöztetése miatt Nyugat-Európába távozott, a következő évtizedben Párizsban, Göteborgban és Berlinben élt. 2012-ben tért vissza Minszkbe – írja a közlemény.

Dokumentarista műveiben a 20. századi szovjet történelem olyan traumatikus eseményeit dolgozza fel, mint a második világháború, az afganisztáni háború, a Szovjetunió felbomlása vagy a csernobili atomkatasztrófa. Aprólékos kutatómunka, valamint túlélők és szemtanúk százaival folytatott beszélgetések alapján Az utópia hangjai címen írta meg ötkötetes regényciklusát.

Szvetlana Alekszijevicset munkásságáért számos díjjal tüntették ki. 1999-ben a Herder-díjat, 2013-ban az egyik legrangosabb német civil kulturális elismerést, a német könyvszakma békedíját vehette át. 2015-ben irodalmi Nobel-díjat kapott „többszólamú írásaiért, amelyekben a jelenkor szenvedéseinek és a bátorságnak állított emlékművet”.

Több mint ötven nyelven és országban jelentek meg a kötetei, amelyek alapján világszerte készültek filmek, színdarabok és rádiójátékok. Csernobili ima című dokumentumregénye fontos forrásául szolgált a HBO 2019-es sikersorozatának, a Csernobilnak. A dízsvendégről bővebb információk olvashatók az mkke.hu oldalon.

A 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál április 23-án nyílik meg a Millenáris parkban. Szvetlana Alekszijevics a pódiumbeszélgetéssel egybekötött ünnepélyes megnyitón veszi át a Budapest Nagydíjat. A 25 évvel ezelőtt alapított elismerést eddig olyan világhírű szerzők kapták meg, mint Mario Varga Llosa, Michel Houellebecq, Jorge Semprún, Günter Grass, Ljudmila Ulickaja, Umberto Eco, Jonathan Franzen, Ámosz Oz, Bret Easton Ellis, Daniel Kehlmann vagy Karl Ove Knausgard - olvasható a közleményben.

MTI

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.