Szvetlana Alekszijevics lesz a jövő évi budapesti könyvfesztivál díszvendége

  • narancs.hu
  • 2019. október 3.

Sorköz

Több mint ötven nyelven és országban jelentek meg a kötetei, amely alapján világszerte készültek filmek, színdarabok és rádiójátékok.

Szvetlana Alekszijevics Nobel-díjas belorusz író lesz a jövő évi Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége – közölte a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) az MTI-vel csütörtökön.

false

 

Fotó: Kay Nietfeld / MTI/EPA

Szvetlana Alekszijevics író és oknyomozó újságíró 1948-ban született Ukrajnában, de Fehéroroszországban nőtt fel. 2000-ben a Lukasenko-rezsim üldöztetése miatt Nyugat-Európába távozott, a következő évtizedben Párizsban, Göteborgban és Berlinben élt. 2012-ben tért vissza Minszkbe – írja a közlemény.

Dokumentarista műveiben a 20. századi szovjet történelem olyan traumatikus eseményeit dolgozza fel, mint a második világháború, az afganisztáni háború, a Szovjetunió felbomlása vagy a csernobili atomkatasztrófa. Aprólékos kutatómunka, valamint túlélők és szemtanúk százaival folytatott beszélgetések alapján Az utópia hangjai címen írta meg ötkötetes regényciklusát.

Szvetlana Alekszijevicset munkásságáért számos díjjal tüntették ki. 1999-ben a Herder-díjat, 2013-ban az egyik legrangosabb német civil kulturális elismerést, a német könyvszakma békedíját vehette át. 2015-ben irodalmi Nobel-díjat kapott „többszólamú írásaiért, amelyekben a jelenkor szenvedéseinek és a bátorságnak állított emlékművet”.

Több mint ötven nyelven és országban jelentek meg a kötetei, amelyek alapján világszerte készültek filmek, színdarabok és rádiójátékok. Csernobili ima című dokumentumregénye fontos forrásául szolgált a HBO 2019-es sikersorozatának, a Csernobilnak. A dízsvendégről bővebb információk olvashatók az mkke.hu oldalon.

A 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál április 23-án nyílik meg a Millenáris parkban. Szvetlana Alekszijevics a pódiumbeszélgetéssel egybekötött ünnepélyes megnyitón veszi át a Budapest Nagydíjat. A 25 évvel ezelőtt alapított elismerést eddig olyan világhírű szerzők kapták meg, mint Mario Varga Llosa, Michel Houellebecq, Jorge Semprún, Günter Grass, Ljudmila Ulickaja, Umberto Eco, Jonathan Franzen, Ámosz Oz, Bret Easton Ellis, Daniel Kehlmann vagy Karl Ove Knausgard - olvasható a közleményben.

MTI

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.