Szvetlana Alekszijevics lesz a jövő évi budapesti könyvfesztivál díszvendége

  • narancs.hu
  • 2019. október 3.

Sorköz

Több mint ötven nyelven és országban jelentek meg a kötetei, amely alapján világszerte készültek filmek, színdarabok és rádiójátékok.

Szvetlana Alekszijevics Nobel-díjas belorusz író lesz a jövő évi Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége – közölte a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) az MTI-vel csütörtökön.

false

 

Fotó: Kay Nietfeld / MTI/EPA

Szvetlana Alekszijevics író és oknyomozó újságíró 1948-ban született Ukrajnában, de Fehéroroszországban nőtt fel. 2000-ben a Lukasenko-rezsim üldöztetése miatt Nyugat-Európába távozott, a következő évtizedben Párizsban, Göteborgban és Berlinben élt. 2012-ben tért vissza Minszkbe – írja a közlemény.

Dokumentarista műveiben a 20. századi szovjet történelem olyan traumatikus eseményeit dolgozza fel, mint a második világháború, az afganisztáni háború, a Szovjetunió felbomlása vagy a csernobili atomkatasztrófa. Aprólékos kutatómunka, valamint túlélők és szemtanúk százaival folytatott beszélgetések alapján Az utópia hangjai címen írta meg ötkötetes regényciklusát.

Szvetlana Alekszijevicset munkásságáért számos díjjal tüntették ki. 1999-ben a Herder-díjat, 2013-ban az egyik legrangosabb német civil kulturális elismerést, a német könyvszakma békedíját vehette át. 2015-ben irodalmi Nobel-díjat kapott „többszólamú írásaiért, amelyekben a jelenkor szenvedéseinek és a bátorságnak állított emlékművet”.

Több mint ötven nyelven és országban jelentek meg a kötetei, amelyek alapján világszerte készültek filmek, színdarabok és rádiójátékok. Csernobili ima című dokumentumregénye fontos forrásául szolgált a HBO 2019-es sikersorozatának, a Csernobilnak. A dízsvendégről bővebb információk olvashatók az mkke.hu oldalon.

A 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál április 23-án nyílik meg a Millenáris parkban. Szvetlana Alekszijevics a pódiumbeszélgetéssel egybekötött ünnepélyes megnyitón veszi át a Budapest Nagydíjat. A 25 évvel ezelőtt alapított elismerést eddig olyan világhírű szerzők kapták meg, mint Mario Varga Llosa, Michel Houellebecq, Jorge Semprún, Günter Grass, Ljudmila Ulickaja, Umberto Eco, Jonathan Franzen, Ámosz Oz, Bret Easton Ellis, Daniel Kehlmann vagy Karl Ove Knausgard - olvasható a közleményben.

MTI

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.