A Hadik kávéháznak még a nevét is el akarták venni

  • L.T.
  • 2019. november 4.

Sorköz

Végül a bíróság döntött három tárgyalás után.

A múlt héten jelentette be Juhász Anna irodalmár, hogy a Hadik Irodalmi Szalon kilenc év és 103 est után befejezi működését a Hadik Kávéházban. Noha tudomásunk szerint a kapcsolat „személyes és koncepcionális ellentétek miatt” szakadt meg, Juhász a közleményében hangsúlyozza: „a Hadik Irodalmi Szalon és a Hadik Kávéház ezúton is kifejezik egymás iránti tiszteletüket, és büszkék a közösen elért sikerekre”.

Mindez azért érdekes, mert a régi Hadik Kávéház történetében is előfordultak személyes és koncepcionális ellentétek, mi több, az egyik ilyen a bíróságon végződött. Ráadásul az 1938-as pereskedésnek nem kevesebb volt a tétje, mint az, hogy a Hadik kávéház megtarthatja-e a nevét.

A Hadik kávéház a század elején nyílt, a botrányos történet azonban 1938  januárjában kezdődött, amikor gróf Hadik-Barkóczy Endre és gróf Hadik Mihály a fővárosi törvényszékhez fordultak azzal, hogy

„a Hadik kávéház a Hadik grófok engedélye nélkül használja a Hadik nevet”.

Mivel a kávéház akkor már több mint 30 éve működött, alapos okunk van feltételezni, hogy a grófok keresetét nem a felháborodás ihlette, hanem egy potyaleső-szélhámos pár héttel korábbi próbálkozása, akkor ugyanis egy Ritz nevű nyugalmazott postatanácsos a Ritz-Dunapalota szálloda tulajdonosaival próbálta meg ugyanezt eljátszani – vélhetően némi készpénzre számítva.

A Hadik kávéház tulajdonosai azzal védekeztek, hogy „a kávéház nevében a Hadik név a grófi rang elhagyásával szerepel, míg a Hadik grófok rangjukat mindig használják”, illetve azzal, hogy a „szomszédságában álló Hadik laktanyáról nevezték el”, de ezzel nem tudták eltántorítani az elszánt Hadikokat.

false

Az elsőfokú tárgyalásra 1938. március 23-án került sor, és a felperesek arra kérték a törvényszéket, hogy tiltsa el a kávéházat a Hadik név használatától. A tulajdonosok, Kaiser Adolf és fia itt már azzal is védekeztek, hogy több évtizede senkinek nem volt kifogása a névhasználat ellen, a bíróság mégis elmarasztalta őket: az ítélet indoklása szerint „a névhasználat abszolút személyi jog és a Hadik név elnevezést a kávéház taulajdonosai csak akkor használhatják, ha annak használatába a Hadik család minden egyes tagja kivétel nélkül beleegyezik”.

Kaiserék fellebbeztek, és nem is alaptalanul: augusztus 6-án a tábla elutasította a Hadikok keresetét, s helyt adott mindannak, amit a kávéház tulajdonosai védelmükre felhoztak, és megállapította: „Van Budapesten Széchenyi, Kossuth, Deák kávéház, de van Erzsébet királyné szálló is, és ugyan az említett nemzeti nagyságok utódaiknak kétségkívül nincs közük sem a kávéházakhoz, sem a szállóhoz. Mint ahogyan a Prince of Wales bárnak sincs az angol királyi családhoz”, s hozzátették még azt is, hogy az efféle eljárás

„sokkal inkább tekinthető a nagy nevek megbecsülésének, az utókor hódolatának”.

Azonban a Hadik grófokat mindez nem hatotta meg, a per szeptember 24-én folytatódott, bár nem tartott sokáig, Mielőtt a végső ítélet megszületett volna, a felek bejelentették: megegyeztek abban, hogy kávéházukat vagy „Hadik laktanya kávéházra” vagy „Hadik kaszárnya kávéházra” nevezik át. Úgy tűnik, az előbbi lett a nyerő változat, legalábbis az 1939-as telefonkönyvben már Hadik laktanya kávéház néven szerepel az egység. Más lapra tartozik, hogy valószínűleg sem akkor, sem később nem volt élő ember, aki így nevezte volna.

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát.