A fesztiválon menü készül Parti Nagy Lajos „szakácskönyvéből”, fellép Henri Gonzo, lesznek könyvbemutatók és rendhagyó nyomdalátogatás is.
A 11 levél rögtön felkerül az internetre is.
Johan Huizinga 1935-ben fejtette ki véleményét az európai civilizáció kríziséről. Gondolatai azonban ijesztően messze vannak attól, hogy idejétmúltnak nevezzük őket.
Az Olvasni muszáj legfrisebb részében Krusovszky Dénes ír az Alföld folyóirat augusztusi, világirodalmi számáról.
Kováts Judit regényében a német lány kiszökik a táborból ennivalóért, a szlovák fiúk elkapják, horogkeresztet nyírnak a hajába. Egyszer ebből is mese lesz?
A pályázatban „megtaposott sorsú” emberekről várnak kisprózai műveket.
Az Ásatás aktuális részében arra emlékezünk, hogy milyen is volt, amikor 1998-ban Salman Rushdie Budapesten járt.
Holdosi József huszonöt évesen fejezte be Kányák című első regényét. Saját felmenőinek élettörténetét a mágikus realizmus és a cigányság ősi mítoszainak keresztezésével egy olyan világon keresztül írt meg, amelyhez hasonlót nehezen találni a magyar irodalomban. Következzék az Olvasni muszáj legfrissebb része!
Hasonlóan, ahogy 1989-ben, mikor Rushdie-ra kimondták a fatvat.
A támadó meglepődött, hogy az író túlélte a merényletet. Nem árulta el, a fatva miatt támadott-e.
A brüsszeli állandó EU-képviseletek által ajánlott könyveken keresztül Európa néhány „izgalmas, új tehetségét” mutatják be.
J.-M. G. Le Clézio 2008-ban kapta meg az irodalmi Nobelt, a Narancsban pedig utánajártunk annak, mivel is érdemelte ki. Íme az Ásatás következő része, egyenesen 2008-ból!
