Könyv

Quo vadis, posztkommunista rendszerek?

Magyar Bálint – Madlovics Bálint: A posztkommunista rendszerek anatómiája. Egy fogalmi keret

Könyv

A vaskos kötet az értő kortárs elemzők szerint az elmúlt harminc év legjelentősebb kísérlete az egykori szovjet birodalom szétesése utáni rendszerek adekvát leíró nyelvének megteremtésére. 

Az eddig angolul, magyarul és oroszul megjelent munka méltatásaiban nem véletlenek az olyan megfogalmazások, mint „ez valódi áttörés a posztkommunizmus irodalmában” (Andrej Rjabov, moszkvai Világgazdasági Intézet); „az új fogalmi keret a posztkommunista rendszerek megértéséhez” (Olekszandr Fiszun, Harkivi Egyetem); valamint „ezt a könyvet olvasni olyan, mintha elhúznák a függönyt, és hirtelen bejönne a fény” (Masha Gessen, The New Yorker). Szelényi Iván egyszerű és frappáns véleménye szerint „ez a könyv jobb és fontosabb, mint bármi, amit az elmúlt 30 évben csináltam”.

Középpontban a fennálló valóság

Ha szótárként forgatjuk Magyar és Madlovics kötetét, akkor olyan, okosan egymás mellé helyezett terminus technicusok gyűjteményét láthatjuk, amelyet bármelyik kifejtett és megérvelt, valamint sűrűn kontextualizált szócikknél bármikor fölüthet az olvasó. A kötet mellékletében több mint 600 fogalomból álló szótár szerepel, és ezért is jó, ha kéznél van: eligazíthat és termékeny gondolatokat inspirálhat, ha a posztkommunista rezsimek nehezen értelmezhető komplex (politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális) folyamatai foglalkoztatnak minket. Közérdeklődésre tarthat számot már maga a posztkommunista rendszerek fogalmának következetes használata, ami arra utal, hogy a „létezett szocializmusok”-hoz viszonyítanak a szerzők is, a változást elemzik, viszont elutasítják a (tranzitológiában és a liberális demokrácia nyelvezetében) szokványos „átmenet”, „felzárkózás”, „demokratizálódás” kategóriáit. Helyettük a több ciklusban kialakuló rendszerek sajátosságait figyelembe vevő, a mindenféle metaforával felcicomázott teleologikus filozófiákkal szembehelyezkedő, fennálló valóság (standing entities) kerül a középpontba. Az elemzések empirikus hátterét viszont másodlagos adatok, értelmezések és mások által elvégzett esettanulmányok adják, melyeket kritikus szemmel és rendkívüli erudícióval dolgoznak föl a szerzők. Sőt, többkötetnyi „előtanulmányokat” használnak fel, melyek a térség egy-egy országának evolúcióját elemzik. (Lásd a Magyar Bálint és Vásárhelyi Júlia szerkesztette Magyar Polip három kötetét, Noran Libro, 2013, 2014, 2015, és az angolul megjelent, Magyar Bálint és Henry E. Hale szerkesztette Stubborn Structures c. gyűjteményes kötetet, CEU Press, 2019)

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A falnak is szeme van

Túlzás lenne azt állítani, hogy a Radiohead különösebben sok vidámságot csalt volna az arcunkra, épp ezért furcsa a némiképp utódzenekarának tekinthető The Smile névválasztása.

Mélyen tisztelt publikum!

  • - turcsányi -

„Vándorcirkuszos szeretnék lenni, hóban-esőben a cirkusszal menni…” – köszöntötte az új évtizedet 1970-ben Karda Beáta.

Szabó, baka, kém

Hogyan válhatott a II. világháború kulcsfontosságú alakjává egy divattervező? Miért hízelegtek nagy hatalmú német vezetők egy töpörödött francia nőnek?

Elfordított arccal

  • SzSz

Hosszú percekig kitartott, éjfekete vászonnal indulunk, amelyet hirtelen vált fel az idilli kép: családi délután a folyóparton, a madárcsicsergést csak a játék és hancúrozás hangjai szakítják meg. Jonathan Glazer filmjében ugyanis a sötétség és a fényesség a szó szoros értelmében egymás szomszédságában honol.

Fejjel a falnak

A rasszizmus mindig újratermelődik, és már csak emiatt is elemi érdekünk, hogy újra és újra elővegyük a tiszaeszlári történetet, és beszéljünk róla.

A jelmez hatalma

A zalaegerszegi színház minden évadban műsorra tűz egy kötelező olvasmányból készült előadást; az idén a Tartuffe-öt a színház színművésze, Farkas Ignác állította színpadra.

Boldogan éltek, míg

Három, fehér menyasszonyi ruhába öltöztetett próbababa tájol minket a lépcsőfordulóban, körülöttük papírból kivágott virágok és levelek, mintha egy kicsit sután berendezett menyasszonyi szalon kirakatát látnánk.

A nem haszonelvű szeretet

Ennél abszurdabb és szerencsétlenebb szituációt nehezen lehetett volna elképzelni, erre tessék. A Kossuth rádión ugyanis épp Balog Zoltán mondta el a reggeli imát aznap, amikor egész mást kellett volna mondania.

A szomorú bohóc

  • Domsa Zsófia

Hjalmar Bergman a svéd próza és dráma egyik klasszikusa. A történetcsokor első darabjában egy svéd vidéki kisvárosban járunk, a múlt század elején, a szerző legjobban sikerült elbeszéléseinek idején. Bergman a realizmust fantasztikummal, a vígjátékot mély tragédiával vegyítő írásmód mestere. A Nagymama és az Úristen egy matriarcha életét és elmúlását, egy társadalom átrendeződését tárja elénk.

Az utolsók

Már az első magyarázkodásuk is átlátszó és röhejes volt: az tudniillik, hogy Svédország NATO-tagsága miatt „vita van” a kormány és a Fidesz-frakció között. Volt ám ilyen vita Finnország ügyében is! Aztán amikor Törökország, amellyel a baráti magyar kormány együtt mozgott a két ország tagságának a blokkolásában, bejelentette, hogy a finnek részükről jöhetnek, Orbán is meggondolta magát.