Könyv

Quo vadis, posztkommunista rendszerek?

Magyar Bálint – Madlovics Bálint: A posztkommunista rendszerek anatómiája. Egy fogalmi keret

Könyv

A vaskos kötet az értő kortárs elemzők szerint az elmúlt harminc év legjelentősebb kísérlete az egykori szovjet birodalom szétesése utáni rendszerek adekvát leíró nyelvének megteremtésére. 

Az eddig angolul, magyarul és oroszul megjelent munka méltatásaiban nem véletlenek az olyan megfogalmazások, mint „ez valódi áttörés a posztkommunizmus irodalmában” (Andrej Rjabov, moszkvai Világgazdasági Intézet); „az új fogalmi keret a posztkommunista rendszerek megértéséhez” (Olekszandr Fiszun, Harkivi Egyetem); valamint „ezt a könyvet olvasni olyan, mintha elhúznák a függönyt, és hirtelen bejönne a fény” (Masha Gessen, The New Yorker). Szelényi Iván egyszerű és frappáns véleménye szerint „ez a könyv jobb és fontosabb, mint bármi, amit az elmúlt 30 évben csináltam”.

Középpontban a fennálló valóság

Ha szótárként forgatjuk Magyar és Madlovics kötetét, akkor olyan, okosan egymás mellé helyezett terminus technicusok gyűjteményét láthatjuk, amelyet bármelyik kifejtett és megérvelt, valamint sűrűn kontextualizált szócikknél bármikor fölüthet az olvasó. A kötet mellékletében több mint 600 fogalomból álló szótár szerepel, és ezért is jó, ha kéznél van: eligazíthat és termékeny gondolatokat inspirálhat, ha a posztkommunista rezsimek nehezen értelmezhető komplex (politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális) folyamatai foglalkoztatnak minket. Közérdeklődésre tarthat számot már maga a posztkommunista rendszerek fogalmának következetes használata, ami arra utal, hogy a „létezett szocializmusok”-hoz viszonyítanak a szerzők is, a változást elemzik, viszont elutasítják a (tranzitológiában és a liberális demokrácia nyelvezetében) szokványos „átmenet”, „felzárkózás”, „demokratizálódás” kategóriáit. Helyettük a több ciklusban kialakuló rendszerek sajátosságait figyelembe vevő, a mindenféle metaforával felcicomázott teleologikus filozófiákkal szembehelyezkedő, fennálló valóság (standing entities) kerül a középpontba. Az elemzések empirikus hátterét viszont másodlagos adatok, értelmezések és mások által elvégzett esettanulmányok adják, melyeket kritikus szemmel és rendkívüli erudícióval dolgoznak föl a szerzők. Sőt, többkötetnyi „előtanulmányokat” használnak fel, melyek a térség egy-egy országának evolúcióját elemzik. (Lásd a Magyar Bálint és Vásárhelyi Júlia szerkesztette Magyar Polip három kötetét, Noran Libro, 2013, 2014, 2015, és az angolul megjelent, Magyar Bálint és Henry E. Hale szerkesztette Stubborn Structures c. gyűjteményes kötetet, CEU Press, 2019)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.