Rácz Zsuzsa új regényében egy szabad lelkű lány megházasodik, és egyik napról a másikra Kovácsné lesz belőle. Elvárják tőle, hogy szuperanyu legyen, de gyakran csak a zombi sikerül.
A Digitális Irodalmi Akadémia tiszteletbeli tagot is választott, Horváth Iván személyében.
Dosztojevszkijtől Wallace-ig sorra vettük a legvaskosabb köteteket, amiket már elolvastunk. A nagyregény fogalma persze szubjektív, de egy kritérium azért lehet: az, hogy megremeg-e tőlük az éjjeliszekrény.
75 éves lenne idén az 1995-ben, 47 évesen elhunyt József Attila-díjas költő.
Az olvasók önállóan intézték a kölcsönzést, neteztek, olvastak. Semmi sem tűnt el.
Kovács Judit drámapedagógus és Zágoni Balázs író kapta a hatodik alkalommal átadott Janikovszky-díjat.
Akadt köztük balladaköltő és igazi dandy is, s volt, aki a lapszerkesztésben ismerte fel a maga egyedüli műfaját. Idézzük fel László Ferenc cikkét az Ásatás sorozatban!
Bemutatkozó elbeszéléskötete az utolsó pillanatig eséllyel versenyzett a Margó-díjért, végül második lett. A Repedések könyve a perem Magyarországáról szól, de nem szociográfia. K. Varga Bencét csak azok az ötletek érdeklik, amiket megszeret.
Így reagált Parti Nagy Lajos Kossuth- és József Attila-díjas író a hírre, hogy az NKA indoklás nélkül megszüntette a Szépírók Társaságának támogatását.
Weber Kristóf zeneszerző első regénye, a Keringő a zenészek számára igazi csemege lesz, az átlagolvasót pedig egyszerűen és magától értetődően húzza be a világába.
Idén húsz éve, hogy elhunyt az egyik legnépszerűbb meseírónk. Janikovkszky Éva pályáját Kiss Noémi tizenegy évvel ezelőtt megfogalmazott esszéje tekinti át.
És ki beszél a rádióból? Tényleg egy fekete árny suhan át az égbolton, a kisszobában? Mi van a mikró digitális kijelzőjével? És miért gyülekeznek a macskák? Az Olvasni muszáj-sorozatban Bolla Ágnes ír Böszörményi Márton regényéről.
