A Kertész Imre Intézet négy éve

Dézsmálók

Sorköz

Jogerősen Schmidt Mária alapítványa lett Kertész Imre szerzői jogainak kezelője; a Kertész Intézet kiadhat eddig ismeretlen Kertész-naplókat, akár életműkiadásba is kezdhet, ha akar. A Berlinben őrzött teljes hagyatékról viszont nem kaphatnak másolatot.

A szűk négy éve működő, a Schmidt Mária-féle Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (KKTTKK) berkein belül egymilliárdos állami támogatással az író szellemi hagyatékának gondozására alapított Kertész Imre Intézetben (KII) folyó szakmai munkáról, szakemberi gárdájáról, terveiről még mindig keveset tudni. Orbán Viktor a bruttó 762 millióért vásárolt, és a Garancsi-féle Market Zrt.-fel további kétmilliárdért felújíttatott Benczúr utcai villában kialakított székház október 10-i megnyitóján azonban már „atombomba jellegű” Kertész-idézetekkel támaszthatta alá, miért nincs olyan, hogy „multikulturális társadalom”, és hogyan mételyezte meg Európát a „liberális szellem”. Orbán erősen egyoldaú, ideológiai alapú Kertész-értelmezése nem valami mellékes történés a KII életében, hanem maga a cél: hiszen mi másért bízta volna meg a kormány a NER emlékezetpolitikájának alakításáért felelős történészt a hagyaték kezelésével, miközben az állam az adófizetők pénzéből éppen ilyen feladatokra tartja fenn a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM), a Magyar Tudományos Akadémia vagy az Országos Széchényi Könyvtár vonatkozó részlegeit.

De mi történt az emléktábla-avatások, a Schmidt-nyilatkozatok, az Orbán-beszédek és a villafelújítás árnyékában a KII-ben? Nos, egyebek közt egy zárt körű konferenciával, honlapjuk elkészítésével foglalatoskodtak – hogy kik, az továbbra sem világos, a honlap ugyanis nem sorolja fel a munkatársakat. Hafner Zoltán, Kertész korábbi barátja és szerkesztője a megalapítás óta kutatási igazgató. Bednanics Gábor, az Eszterházy Károly Egyetem tanára, a Ráció Kiadó szerkesztője az idei eseményeken operatív igazgatóként volt jelen, de megkeresésünkre közölte, hónapok óta nincs munkaviszonya a KII-vel, a tevékenységüket sem követi. Az idén tűnt fel programigazgatóként Szabó Tamás, akinek ha volt is korábban tudományos vagy kulturális szervezői munkássága, annak az interneten nincs nyoma. Szabó a The Moog nevű indie-zenekar énekes-dalszerzőjeként volt ismert a 2010-es évek első felében, 2014-ben pedig saját ruhamárka forgalmazásába kezdett.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.