Garaczi, Kornis, Kőrösi és TGM a DIA tagja lett

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. november 14.

Sorköz

A Digitális Irodalmi Akadémia tiszteletbeli tagot is választott, Horváth Iván személyében. 

Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.

Demeter Szilárdnak, a PIM főigazgatójának előterjesztésére szépírói teljesítményére és a kortárs irodalom népszerűsítése érdekében végzett több évtizedes, áldozatos tevékenységére emlékezve posztumusz taggá választották a 2016-ban, fiatalon elhunyt Kőrösi Zoltán írót, forgatókönyvírót, szerkesztőt – közölte a PIM kedden az MTI-vel.

Mint írják, a testület posztumusz taggá választotta továbbá Tamás Gáspár Miklóst, az elmúlt fél évszázad egyik legkiemelkedőbb és legnagyobb hatású esszéistáját, akinek egyéni hangú, irodalmi igénnyel megírt társadalomtudományi, publicisztikai munkái, irodalomkritikái a tagok többségének megítélése szerint is méltók a digitális megörökítésre.

Garaczi László - a fődíjas

 
Garaczi László
Fotó: Simonyi Balázs

A DIA program 25 évvel ezelőtt indult. Az évfordulóra emlékezve a múzeum főigazgatója megalapította a DIA tiszteletbeli tagja címet olyan irodalomtörténészek, irodalomkritikusok számára, akik elméleti tevékenységükön túl a digitális kultúra fejlődésében is részt vállaltak Magyarországon. A tagok keddi döntésével első ízben Horváth Iván, az ELTE egyetemi tanára részesült ebben a kitüntetésben.

 
Kornis Mihály 
Fotó: MTVA/ Zih Zsolt 

 A múzeum programjaként működő DIA elsődleges feladata a tagok életművének digitalizálása és közzététele az interneten. A szolgáltatás célja, hogy minél szélesebb körben, ingyenesen elérhetővé tegye a kortárs magyar szépirodalom legkiválóbb alkotóinak műveit.

 
Kőrösi Zoltán
Fotó: MTI /Kollányi Péter. 

 
Tamás Gáspár Miklós
Fotó: MTI/Beliczay László 

 Az új tagok hivatalos bejelentésekor bemutatták a közönség előtt a DIA megújult honlapját, amelyen immár több mint 3000 kötetnyi szöveg olvasható a testület tagjaitól és klasszikus magyar szerzőktől.


Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.