Garaczi, Kornis, Kőrösi és TGM a DIA tagja lett

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. november 14.

Sorköz

A Digitális Irodalmi Akadémia tiszteletbeli tagot is választott, Horváth Iván személyében. 

Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.

Demeter Szilárdnak, a PIM főigazgatójának előterjesztésére szépírói teljesítményére és a kortárs irodalom népszerűsítése érdekében végzett több évtizedes, áldozatos tevékenységére emlékezve posztumusz taggá választották a 2016-ban, fiatalon elhunyt Kőrösi Zoltán írót, forgatókönyvírót, szerkesztőt – közölte a PIM kedden az MTI-vel.

Mint írják, a testület posztumusz taggá választotta továbbá Tamás Gáspár Miklóst, az elmúlt fél évszázad egyik legkiemelkedőbb és legnagyobb hatású esszéistáját, akinek egyéni hangú, irodalmi igénnyel megírt társadalomtudományi, publicisztikai munkái, irodalomkritikái a tagok többségének megítélése szerint is méltók a digitális megörökítésre.

Garaczi László - a fődíjas

 
Garaczi László
Fotó: Simonyi Balázs

A DIA program 25 évvel ezelőtt indult. Az évfordulóra emlékezve a múzeum főigazgatója megalapította a DIA tiszteletbeli tagja címet olyan irodalomtörténészek, irodalomkritikusok számára, akik elméleti tevékenységükön túl a digitális kultúra fejlődésében is részt vállaltak Magyarországon. A tagok keddi döntésével első ízben Horváth Iván, az ELTE egyetemi tanára részesült ebben a kitüntetésben.

 
Kornis Mihály 
Fotó: MTVA/ Zih Zsolt 

 A múzeum programjaként működő DIA elsődleges feladata a tagok életművének digitalizálása és közzététele az interneten. A szolgáltatás célja, hogy minél szélesebb körben, ingyenesen elérhetővé tegye a kortárs magyar szépirodalom legkiválóbb alkotóinak műveit.

 
Kőrösi Zoltán
Fotó: MTI /Kollányi Péter. 

 
Tamás Gáspár Miklós
Fotó: MTI/Beliczay László 

 Az új tagok hivatalos bejelentésekor bemutatták a közönség előtt a DIA megújult honlapját, amelyen immár több mint 3000 kötetnyi szöveg olvasható a testület tagjaitól és klasszikus magyar szerzőktől.


Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.