Könyv

Lenyúzni az ént

Garaczi László: Weszteg

Kritika

Első ránézésre járványregény, másodikra többnek tűnik, harmadikra tényleg több. A terjedelmében kis-, intenzitásában nagyregény a karantén idejének Magyarországán játszódik. Kész kordokumentum a 2020-as évtized elejéről, megjelenik benne az időszak mindennapokat meghatározó megannyi eleme: az érintésfóbia, a megszállott fertőtlenítés, az áruk felhalmozása a lakásban, a távoktatás, a digitális kapcsolattartás, maszktípusok és vírusvariánsok, könyökpacsi, az időérzékelés és a képzelet átrendeződése.

Mindemellett ott vannak a hatóságok bornírt tájékoztatásai, illetve olyasmik is, amiket sokan talán már el is felejtettek (ki emlékszik például a nyugdíjas idősávra a boltokban?). Szerencsére Garaczi könyve nem merül ki ennyiben – amúgy is kérdéses, meg lehet-e írni a közösségi járványregényt, ha egyszer a járvány tapasztalata sem közös: akik elvesztették a szeretteiket vagy felborult az életük, többnyire indulatosan hallgatják a karanténélményeikről panaszkodókat. Ehelyett olyan regényt olvashatunk, amelyben a járvány és a karantén sem nem kulissza, sem nem allegória – inkább a mindenkire kiterjedő összekuszálódott valóság.

A Weszteg három szereplő egyes szám első személyű szólamaiból tevődik össze. Hajni középkorú gimnáziumi tanár, aki kénytelen Budapestről Sopronba utazni, hogy rendet tegyen a lakásából kiköltöző albérlő után. Nemrég szakított a fővárosban élő informatikus Brúnóval, akivel videóüzenetekben és chaten továbbra is tartják a kapcsolatot, és próbálnak számot vetni a kapcsolatuk zátonyra futásával. A regény harmadik főszereplője Brúnó Hajni utáni barátnőjének az új barátnője, a Berlinben élő német ökofeminista írónő, Sybille, aki épp befejezte disztópikus könyvét, egy úgynevezett esszépróza-versdrámát. Elég szövevényes. A járványra és a karanténra a három szereplő különbözőképpen reagál. A szakítást nehezen megélő Hajni lába alól még inkább kicsúszik a talaj, a szocio- és agorafóbiás, évek óta home office-ban dolgozó, introvertált Brúnó életkörülményei alig változnak, Sybille pedig nagy vehemenciával áll neki a járvány által felerősített politikai válságfolyamatok irodalmi-filozofikus feldolgozásának. A három szólam az új helyzetre adott eltérő reakciókat viszi tehát színre, magánéleti (Hajni és Brúnó) és közéleti (Sybille) szinten egyaránt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.