Cenzúra és nyitás a „régi” Tények és tanúk-sorozatban

Kényes tények

Sorköz

A 70-es, 80-as évek egyik emblematikus könyvsorozata volt, akkori köteteinek egy-egy példányával ma is szinte minden magyar háztartásban találkozunk. Az emlékiratok és a tényirodalom népszerűsége azóta is töretlen, így nem is csoda, hogy kiadója 2015-ben újraindította a Tények és tanúkat.

Miután a Pravdában 1972 februárjában napvilágot látott a magyar reformokat élesen bíráló, politikaiüzenet-értékű cikk, a „szocialista jóléti állam” kiépítésének kísérlete, az „új gazdasági mechanizmus” végleg elbukott. De nem csak a politikában és a gazdaságban, a kulturális területen is győzött az ókommunista reakció. „Az „ideológiai bezárkózás” a könyvkiadást is negatívan befolyásolta, ahogyan erre a korszak könyves viszonyainak egyik legjobb ismerője, a 2019-ben elhunyt Bart István is rámutatott 2000-ben megjelent remek monográfiájában (Világirodalom és könyv­kiadás a Kádár-korszakban). Az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottsága elmarasztaló állásfoglalást adott ki a könyvkiadás helyzetéről, és az is felmerült, hogy a korábbi elvnek megfelelő „eszmei” befolyásolás helyett ismét vegyék komolyabban az „adminisztratív” eszközök használatát.

Magyarországon hivatalosan nem létezett ekkor cenzúra, a kiadói ügyek irányítására 1954-ben a Népművelési Minisztériumon belül létrejött, majd 1961-ben, Köpeczi Béla vezetésével újraszervezett Kiadói Főigazgatóság azonban nagyon is sok cenzurális eszközzel rendelkezett. Az MSZMP művelődéspolitikájának alapelvei című szöveg 1958-ban jelzi az irányvonalat: „a romboló hatású művekkel, selejtes fércmunkákkal szemben szervezeti intézkedéseknek is helyük van. Az irányítás fő eszköze azonban az eszmei befolyásolás.” Az ingadozás a „szervezeti intézkedések” és az „eszmei befolyásolás” között folyamatosan megfigyelhető volt a következő évtizedekben. A 70-es évek elejétől pedig – Bart szerint a Kiadói Főigazgatóság ekkor volt a csúcson –, egyfajta könyvminisztériumként működött, jelezve egy szigorúbb időszak eljövetelét.

Éppen ezért lehet meglepő, hogy az akkor már az ország talán legfontosabb szépirodalmi kiadójaként működő Magvető elindított egy első látásra sok szempontból sem a kiadó, sem a korszak profiljába nem illő, gyakran politikailag kifejezetten kényes szövegeket megjelentető történelmi memoársorozatot, a Tények és tanúkat.

A rendszer maga

Az 1955-ben az Írószövetség kiadójaként létrehozott Magvető igazgatója ekkor már a korábbi elhárító tiszt Kardos György volt (róla lásd keretes írásunkat). A kiadó akkori szerkesztőségi titkára, Sarkadi Péterné (vagy ahogy egykori kollégái ma is emlegetik: Fruzsa) megkeresésünkre elmondta, hogy Kardos mániája volt a sorozatok kiadása, úgy gondolta, ebben a formában lehet az olvasókat leginkább elérni, hiszen ha egy sorozatból egy-két kötetet már megvettek, nagyobb eséllyel veszik meg majd a harmadikat és negyediket is. Való igaz, hogy Kardos idején a Magvető több – mai szóval – branddé váló sorozatot felfuttatott, elég csak a még Kardos előtt indult, de az ő idején emblematikussá váló Magvető Világkönyvtárra, a ki­adóvezető egyik szívügyének számító Albatrosz-könyvekre, vagy a szépirodalom népszerűsítésére kitalált Rakéta Regénytárra (RaRe), és a hozzá kapcsolódó regényújságra gondolni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.